Magyarország részéről - Áder János köztársasági elnök képviseletében - Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere vesz részt a megemlékezésen. A népes magyar küldöttséget a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), valamint az Élet Menete Alapítvány szervezésében induló csoportok is alkotják.

A megemlékezés részvevői között mintegy száz túlélő is jelen lesz, unokáik, dédunokáik kíséretében. Jelen lesz Steven Spielberg, a Schindler listája Oscar-díjas film rendezője is.

A rendezvényt megelőző napokban az orosz külügyi tárca közölte, Vlagyimir Putyin - aki az utolsó, 2005-ös kerek évfordulón jelen volt - nem vesz részt a megemlékezésen, nem kapott személyes meghívást. A szervezők - az Auschwitz-Birkenau Állami Múzeum és a Nemzetközi Auschwitz Tanács - ezután hangsúlyozták, hogy egyetlen országba sem küldtek névre szóló meghívót, mindegyik állam maga döntött küldöttsége összetételéről. Oroszországot végül Szergej Ivanov, a Kreml adminisztrációjának vezetője képviseli. Politikai megfigyelők a diplomáciai csörtét az orosz-ukrán konfliktussal hozzák kapcsolatba.

A megemlékezést a "Hallgasd meg a túlélők szavát" mottóval rendezik meg. A szervezők mindenekelőtt a holokauszt szemtanúit szólaltatják meg. A központi ünnepségen hárman közülük "tanúvallomást" tesznek, hogy - amint azt Piotr Cywinski, az auschwitzi múzeum igazgatója megfogalmazta - a történelmi katasztrófákat kiváltó, "megalázásra, megvetésre, emberirtásra való hajlamainkra" figyelmeztessenek.

A náci Németország 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára építtette az auschwitzi (Oswiecim) koncentrációs tábort. A szomszédos birkenaui (Brzezinka) láger két évvel később jött létre, ez lett a zsidók megsemmisítésének fő helyszíne.

Az Auschwitz-Birkenauba érkezők 70-75 százalékára az azonnali halál várt. Az emberek tervszerű megsemmisítése csak 1944 késő őszén ért véget. A németek a birkenaui gázkamrákat felrobbantották, a foglyok nagy részét 1944 végén, 1945 elején a szovjet csapatok közeledtekor legyilkolták vagy gyalogmenetben megindították nyugat felé.

A tömeggyilkosság bizonyítékait igyekeztek megsemmisíteni, ezért az áldozatok számáról a mai napig nincsenek pontos adatok. Az auschwitzi múzeum hozzávetőlegesen 1,3 millióra teszi a táborkomplexumba deportáltak számát, akik közül 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta 430 ezret, ők alkották itt a zsidók legnépesebb csoportját. Közülük - az auschwitzi múzeum adatai szerint - 325-330 ezren azonnal érkezésük után haltak meg gázkamrákban, mintegy 25 ezren a későbbi szelekciók során vesztették életüket.

Különös kegyetlenséggel kezelték Auschwitzban az általában a politikai fogoly kategóriájába sorolt papokat, szerzeteseket is. Az odahurcolt mintegy 500 lelkész és szerzetes többsége nem élte túl a tábort. Tanúvallomások szerint az embertelen körülmények között gyakran kiemelten erkölcsös magatartást tanúsítottak, többet közülük a háború után boldoggá, illetve szentté avattak. A legismertebb auschwitzi szentek a gázkamrában meggyilkolt Edith Stein zsidó származású német filozófus, kármelita apáca, akit a néhai II. János Pál pápa Európa védőszentjének is nyilvánított, valamint Maximilian Kolbe lengyel ferences minorita szerzetes, aki egy halálra ítélt családapa helyett áldozta fel életét.

Az auschwitzi haláliparról már 1942-ben hírt adott Witold Pilecki, aki a földalatti Honi Hadsereg (AK) katonájaként önként záratta be magát a táborba, ellenállási sejteket szervezett ott, majd bravúrosan megszökött. Az ő, valamint Jan Karski futár beszámolói révén az emberirtásról, az akkor már működő gázkamrákról 1942 decemberében az emigráns lengyel kormány és a nyugati szövetségesek is értesültek. A szövetségesek azonban nem hittek az információk hitelességében, nem tettek hatékony intézkedéseket.

A tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel, a harcokban 296 szovjet katona esett el. A táborban és az altáborokban mintegy 7500 végsőkig legyengült foglyot, többségükben nőket és gyerekeket találtak. Az auschwitzi múzeum honlapja paradoxonnak nevezi, hogy "a hitleri totalitarizmus foglyainak a sztálini totalitarizmust képviselő katonák hozták el a szabadságot".

1947-ben Lengyelország az auschwitzi koncentrációs tábor helyén múzeumot létesített az áldozatok emlékére. Január 27-én, a tábor felszabadításának napján, melyet 2005-ben az ENSZ-közgyűlés a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánított, minden évben megemlékezést tartanak az auschwitzi múzeum területén és szerte a világon.