Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót

Kijev nem vásárol szenet a szakadároktól

Az ukrán kormány nem vásárol szenet az oroszbarát szakadárok által kikiáltott donyecki és luhanszki "népköztársaságoktól" - közölte hétfőn Kijevben Vjacseszlav Kirilenko miniszterelnök-helyettes.

"Terroristáktól nem vásárolunk szenet. Ez elfogadhatatlan és kivitelezhetetlen" - szögezte le.

A tisztségviselő - tolmácsolva az energetikai miniszter kijelentését - kiemelte ugyanakkor, hogy jövő hétfőig a tervek szerint megoldást találnak az országban kialakult szénhiányra. "Legalábbis ezen dolgozunk" - tette hozzá.

Korábban szakadár vezetők Oroszországot arra kérték, hogy ne adjon el szenet Ukrajnának, így kényszerítse Kijevet arra, hogy tőlük vegye a hőerőművek fűtéséhez szükséges tüzelőanyagot. Moszkva december eleje óta az ukrán határon vesztegeltetett minden magyarázat nélkül 200 vagonnyi Ukrajna által importált szenet. Sajtójelentések szerint mintegy 50 ezer tonna szénnel végül hétfőn elindult a szerelvény Ukrajnába.

Közben az ukrán állami vasúttársaság hétfőn bejelentette, hogy újraindították a szénszállítást a harcok sújtotta Donyeck és Luhanszk megyékben a kormányerők által ellenőrzött területeken. Ugyanakkor jelezte a vállalat, hogy a szállítások biztonságos folytatása a harcokban megsérült infrastruktúra helyreállításától függ.

Az energetikai minisztériumban múlt kedden lakossági energiakorlátozást jelentettek be. Azóta Ukrajna több városában és Kijev számos kerületében reggel vagy este, esetenként mindkét időszakban két-három órákra leállítják az áramszolgáltatást a lakásokban. Ezt a fajta takarékossági eljárást Ukrajnában utoljára a kilencvenes években alkalmazták.

Az ukrajnai szénhiányt elsősorban a Donyec-medencei szénbányák zömének az április óta tartó kelet-ukrajnai harcok miatti leállása okozza. Közben a múlt héten műszaki meghibásodás miatt leállították a zaporizzsjai atomerőmű egyik energiablokkját is, ami szintén jelentősen hozzájárult az energiahiány súlyosbodásához. Ezen kívül Ukrajna a Dél-afrikai Köztársasággal kötött szerződést egymillió tonna szén behozatalára. A harmadik szállítmány, azaz a megrendelt tétel csaknem egynegyedének leszállítása után novemberben derült ki azonban, hogy a dél-afrikai szén minőségileg nem alkalmas az ukrán erőművek fűtésére. A szállítást leállították, és eljárást indítottak az üzletet megkötő Ukrinterenergo ukrán állami vállalat vezetőjével szemben, akit őrizetbe is vettek.

Közben az ukrán médiában megjelentek olyan jelentések is, amelyek szerint a kelet-ukrajnai szakadárok által megszállt területekről vagonszámra szállítják ki a szenet Oroszországba.

Címlapról ajánljuk
„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás ma már nem jövőbeli veszély, hanem a magyar mezőgazdaság mindennapi valósága. Hatásai különösen látványosan jelennek meg a Duna–Tisza közi Homokhátságon, Magyarország egyik leginkább veszélyeztetett térségében. A Duna-Tisza közén helyezkedik el hazánk legnagyobb területű borvidéke, a Kunsági borvidék, ami a korábbi évtizedekben iskolapéldája volt a környezeti viszonyokhoz (pl. a kedvezőtlen talajviszonyokhoz) történő alkalmazkodásnak, ám a klímaváltozás alapvetően felborította a környezet és gazdálkodás közti korábbi egyensúlyt. A Kunsági borvidék esete azonban messze túlmutat a szőlőn és a borászaton. A vízhiány, a növekvő hőterhelés, a romló termésbiztonság egy országos jelentőségű problémakör helyi példái (Farkas et al., 2024; Jánosi et al., 2023; Lennert et al., 2024). Kutatásunkban éghajlati adatok, gazdálkodói kérdőívek és szakértői interjúk segítségével vizsgáltuk meg a Kunsági borvidék gazdálkodóinak kitettségét a klímaváltozással szemben, mennyire érzékelik a problémát, milyen módszereket, technikákat vetnek be az alkalmazkodásra, és miben látják a sikeres klímaadaptáció fő gátjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×