Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót

Kétszázötven éves a szentpétervári Ermitázs

Alapításának 250. évfordulóját ünnepli a szentpétervári Ermitázs.

A világhírű orosz állami múzeum és képtár - amelynek gyűjteményét II. (Nagy) Katalin cárnő alapította, majd gazdagította, és épületegyüttesének legismertebb része a volt cári Téli Palota, látványos háromdimenziós képek és film vetítésével ünnepelte szombat este a születésnapot. A Palota téren összegyűltek úgynevezett történelmi bált láthattak az Ermitázs falaira vetítve.

250 évvel ezelőtt ezen a napon tett szert II. Katalin cárnő Johann Ernst Gotzkowsky berlini kereskedő értékes festménygyűjteményére. A 317 darabból álló, neves flamand festők alkotásait tartalmazó kollekció a porosz kereskedő Vlagyimir Dolgorukij orosz herceggel szembeni tartozását fedezte.

A jubileum alkalmából vasárnap átadták a Téli Palotával szemben, a valamikori cári Főparancsnokság épületében az Ermitázs 19-21. századi gyűjteményei számára kialakított részleget. Az új, tágas múzeumi termekben láthatóak két híres orosz 19. századi műgyűjtő, Szergej Scsukin és Iván Morozov kollekciói, impresszionista és posztimpresszionista festmények.

Az ünnepi alkalomból Francis Bacon, neves angol expresszionista festő 25 alkotásából külön tárlat nyílt a főparancsnoksági épület jobbszárnyában.

A Pervij kanal nevű orosz állami televíziós csatorna a jubileum alkalmából arról is beszámolt, hogy az Ermitázs saját restaurátor műhelyében dolgozó szakembereknek sikerült a feltehetően 1612-ben készült Krisztus feltámadása című Rubens festményt helyreállítani.

A vászon még a II. világháború idején kerülhetett a Szovjetunióba - ismertette a kommentár. Andrej Cvetkov restaurátor elmondta, hogy valóságos múzeumi szenzációról van szó, hiszen mielőtt rábukkantak volna a gyűjteményben, ezt az alkotást 70 évig "eltűntnek" hitték.

Az Ermitázs gyűjteménye több mint 3 millió műtárgyból áll. Területe meghaladja a 233 ezer négyzetmétert, mintegy kétezer terme van. Tíz év sem lenne elég, hogy valaki csak egy percet is eltöltsön egy-egy tárgy előtt. A múzeumi séta tíz kilométert tesz ki.

A British Museum a jubileumra kölcsönadta a szentpétervári Ermitázs múzeumnak az Elgin-márványok néven közismert, Athén által hosszú ideje visszakövetelt görög régészeti kincs egyik szobrát. Antonisz Szamarasz görög miniszterelnök Athénban kiadott közleményében provokatívnak nevezte a londoni intézmény lépését.

Neil MacGregor, a londoni múzeum igazgatója is elkísérte az athéni Parthenonról származó, fej nélküli istenszobrot a fennállásának 250. évfordulóját ünneplő orosz múzeumba.

Címlapról ajánljuk
„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás ma már nem jövőbeli veszély, hanem a magyar mezőgazdaság mindennapi valósága. Hatásai különösen látványosan jelennek meg a Duna–Tisza közi Homokhátságon, Magyarország egyik leginkább veszélyeztetett térségében. A Duna-Tisza közén helyezkedik el hazánk legnagyobb területű borvidéke, a Kunsági borvidék, ami a korábbi évtizedekben iskolapéldája volt a környezeti viszonyokhoz (pl. a kedvezőtlen talajviszonyokhoz) történő alkalmazkodásnak, ám a klímaváltozás alapvetően felborította a környezet és gazdálkodás közti korábbi egyensúlyt. A Kunsági borvidék esete azonban messze túlmutat a szőlőn és a borászaton. A vízhiány, a növekvő hőterhelés, a romló termésbiztonság egy országos jelentőségű problémakör helyi példái (Farkas et al., 2024; Jánosi et al., 2023; Lennert et al., 2024). Kutatásunkban éghajlati adatok, gazdálkodói kérdőívek és szakértői interjúk segítségével vizsgáltuk meg a Kunsági borvidék gazdálkodóinak kitettségét a klímaváltozással szemben, mennyire érzékelik a problémát, milyen módszereket, technikákat vetnek be az alkalmazkodásra, és miben látják a sikeres klímaadaptáció fő gátjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×