Németország az EU 2004-es és 2007-es bővítésekor - a kelet-közép-európai egykori szocialista országok csatlakozásakor - élt a hét évre szóló átmeneti munkavállalási korlátozások lehetőségével, a 2004-ben felvett tagok állampolgárai így csak 2011 májusától, a 2007-ben felvett Románia és Bulgária állampolgárai pedig idén januártól vállalhatnak szabadon munkát.

A korlátozások januári megszűnése előtt több nagyvárosi önkormányzat jelezte, hogy nehezen kezelhető gondot okoz a nagy számban megjelenő szegény és képzetlen román és bolgár állampolgárok ellátása, és figyelmeztettek, hogy a szabad munkavállalás a szociális turizmusnak is nevezett szegénységi bevándorlás - a szociális ellátórendszer juttatásainak megszerzését célzó bevándorlás - hullámát indíthatja el.

A vészjelzések hatására kiterjedt közéleti vita bontakozott ki a munkaerő szabad áramlásának uniós alapelve és a szociális juttatások összefüggéseiről. A kisebbik konzervatív kormánypárt, a CSU szigorú fellépést sürgetett a juttatásokkal visszaélő bevándorlók ellen. "Aki csal, az repül" - hangoztatták a CSU képviselői.

Angela Merkel kancellár, a CDU - a CSU testvérpártjának - elnöke egy májusi interjúban kormánya álláspontját rögzítve kijelentette: "nem akarunk Hartz IV segélyt (a munkanélküli ellátás leggyakoribb formáját jelentő juttatást) adni azoknak az uniós állampolgároknak, akik csak a munkakeresés céljából tartózkodnak Németországban. Az EU nem szociális unió."

Az Európai Unió Bíróságának döntése is megerősíti Berlin álláspontját - emelték ki a konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíció képviselői a luxembourgi bíróság keddi végzését értékelve. A munkaerő szabad áramlása "nem azt jelenti, hogy uniós állampolgárok Németországba jöhetnek csak azért, hogy szociális segélyhez jussanak" - húzta alá Thomas Oppermann, a szociáldemokraták (SPD) parlamenti frakcióvezetője.

Az eddigi adatok szerint az uniós állampolgárok szegénységi bevándorlása továbbra is csak bizonyos nagyvárosok - elsősorban Berlin és néhány Ruhr-vidéki város - egyes negyedeit érintő gond, és az EU-n belüli migráció enyhíti a képzett munkaerő egyre súlyosabb németországi hiányát és a német lakosság gyors öregedése miatt a szociális ellátórendszerre nehezedő terhet, mert az utóbbi években érkezett bevándorlók - és különösen az EU keleti feléből származó munkavállalók - jellemzően fiatalok, akik gyorsan elhelyezkednek és képzettségük meghaladja a lakosság egészének képzettségi szintjét.

Ezt jelzik egyebek között a kölni gazdaságkutató intézet (Institut der deutschen Wirtschaft - IW) adatai, amelyek szerint a román és bolgár bevándorlók körében 25 százalék, míg a teljes német lakosságban csak 19 százalék a felsőfokú végzettségűek aránya.

Az uniós külföldieknek nyújtott szociális ellátások nem terhelték meg különösebben a német államot, legalábbis tavalyig. A hivatalos adatok szerint 2013-ban összesen 6,7 milliárd euró értékben fizettek Hartz IV segélyt külföldi állampolgároknak, és ebből csupán 1,7 milliárd euró volt a mintegy 311 ezer uniós állampolgárra jutó támogatás, míg a Hartz IV támogatások teljes összege külföldieket és német állampolgárokat együttvéve 33,7 milliárd euró volt.

Az országos munkaügyi hivatal kutatóintézetének (IAB) új felmérése szerint a munkavállalási korlátozások megszüntetése kedvező hatással járt, mert január óta egyre több Németországban élő román és bolgár állampolgár szerez legális állást. Körükben a foglalkoztatottság nagyobb ütemben emelkedik, mint az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országok állampolgárainak körében a korlátozások megszűnése utáni első évben.

Ugyanakkor a románok és bolgárok körében polarizálódás indult meg, az tapasztalható, hogy nemcsak a foglalkoztatottak száma, hanem a segélyen élők száma is lendületesen emelkedik, ami "aggasztó trend" - mondta Herbert Brücker, az IAB bevándorlási szakértője.

A románok és bolgárok körében a foglalkoztatottak száma tavaly július óta 55 százalékkal nőtt - 164 ezerről 253 ezerre -, ugyanakkor a Hartz IV-ellátásban részesülők száma 75 százalékkal emelkedett, 38 ezerről 66 ezerre.