Infostart.hu
eur:
372.98
usd:
340.27
bux:
139938.32
2026. november 20. péntek Jolán

Fico megvétózhatja az Oroszország elleni szankciókat

Robert Fico szlovák miniszterelnök az Európai Unió vasárnap hajnalban véget ért brüsszeli csúcsértekezlete után "értelmetlennek és a kívánttal ellentétes hatást kiváltónak" nevezte az EU Oroszország elleni büntetőintézkedéseit, és azzal fenyegetőzött, hogy hazája megvétózza az esetleges újabb szankciókat. Ha az elkövetkező napokban nem javul a helyzet Ukrajnában, akkor újabb uniós szankciókat fognak elrendelni Oroszországgal szemben - közölte Angela Merkel német kancellár az éjszakába nyúló brüsszeli EU-csúcstalálkozó után.

"Amíg nem tudjuk, hogy a már bevezetett szankcióknak milyen hatása van, nincs értelme újabbaknak" - jelentette ki Fico újságíróknak nyilatkozva.

Szlovákia, amelynek fontosak az orosz gázszállítások, már korábban kifejezésre juttatta, hogy ellenzi a büntetőintézkedéseket Oroszország ellen.

Robert Fico most kijelentette azt is, hogy küzdeni fog az olyan szankciótervek ellen, amelyek ártanak országa gazdasági növekedésének. "Ha lesznek javaslatok, akkor fenntartom magunknak a jogot, hogy megvétózzuk azokat, amelyek ártanak Szlovákia nemzeti érdekeinek" - jelentette ki.

Az uniós csúcsot követően, de még Fico nyilatkozata előtt, Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke azt mondta: az Európai Tanács készen áll, hogy további jelentős lépéseket tegyen Oroszország ellen a Kelet-Ukrajnában zajló események függvényében.

Angela Merkel német kancellár pedig sajtótájékoztatóján azt mondta: ha a következő napokban nem javul a helyzet Ukrajnában, akkor újabb uniós szankciókat fognak elrendelni Oroszországgal szemben.

Merkel újabb uniós szankciókat helyezett kilátásba

Ha az elkövetkező napokban nem javul a helyzet Ukrajnában, akkor újabb uniós szankciókat fognak elrendelni Oroszországgal szemben - közölte Angela Merkel német kancellár az éjszakába nyúló szombati brüsszeli EU-csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatóján.

A kancellár a sajtótájékoztatót megnyitó nyilatkozatában, majd kérdésekre válaszolva többször is leszögezte, az ukrajnai konfliktust nem lehet katonai eszközökkel megoldani. Hozzátette, ezzel az összes uniós tagország egyetért.

A maga részéről ebből az alaptételből azt a következtetést is levonta, hogy a fegyverszállítás - és annak eredményeként a kijevi kormányzat katonai megerősítése - sem mozdítja elő a rendezés ügyét.

Megjegyezte, hogy a fegyverszállítások kérdésében az egyes EU-tagországok már nem feltétlenül vallanak azonos nézetet. Az eltérő állásponton levő országok közül Merkel nem nevezett meg egyet sem, diplomaták azonban elmondták, hogy Litvánia például az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások mellett érvelt.

Angela Merkel kitért arra, hogy a tanácskozáson az uniós országok állam-, illetve kormányfői közül senki nem kérdőjelezte meg komolyan Oroszország "nagyszabású katonai érintettségét" az ukrán határtérségben. Szerinte ha ez így marad, akkor az EU részéről a szankciók kiterjesztése várható egy héten belül.A német kancellár szerint az Európai Tanács konkrét intézkedéseket nem vitatott meg, de abból indul ki, hogy egy héten belül döntésre késznek kell lenniük. Egy hat tagállamból - köztük Magyarországból - álló csoport ugyanakkor kikötötte, hogy csak a végleges bizottsági javaslat ismeretében döntenek majd az újabb szankciók jóváhagyásáról, vagy elutasításáról. EU-források szerint az ülésen többek között Szlovákia és Magyarország érvelt a további szankciók ellen, de Ciprus és Csehország is komoly fenntartásokat hangoztatott - írja a BruxInfo.

Robert Fico szlovák kormányfő az ülés után azt mondta, hogy hat tagállam ( a maradék kettő valószínűleg Ausztria és Görögország) fogalmazott meg fenntartásokat a büntetőintézkedésekkel szemben. Hozzátette, hogy Szlovákia csak a nemzeti érdekeivel összeegyeztethető szankciókra fog rábólintani.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök - aki a csúcs után nem tartott sajtótájékoztatót - még az ülés előtt azt nyilatkozta tudósítóknak, hogy az eddigi szankciók nem vezettek eredményre és katonai konfliktust egyébként sem lehet ilyen eszközökkel megoldani. Szerinte ehelyett inkább a tárgyalásokkal lehet megoldást elérni, mivel a katonai erő alkalmazását senki sem támogatja. A tagállami vezetők többsége ugyanakkor azt vallja, hogy a szankciókat és a tárgyalásokat ötvözni kell, mert az előbbiek alkalmazása növelheti az orosz tárgyalókészséget.

"... Az Európai Tanács készen áll arra, hogy további jelentős intézkedéseket hozzon a helyzet alakulásától függően a terepen. Arra kéri a Bizottságot, hogy sürgősen fogjon hozzá az előkészítő munkához, közösen az Európai Külügyi Szolgálattal, és egy héten belül terjessze elő megfontolásra a javaslatait" - áll az állam- és kormányfők záróközleményében.

Várakozások szerint az Európai Bizottság a már eddig is célba vett gazdasági szektorokat érintően terjeszt majd elő javaslatokat, ami azt sejteti, hogy főleg a pénzügyi és az energiaszektort sújthatnák az újabb szankciók is.

A döntést valószínűleg a tagállamok állandó brüsszeli képviselői hozzák majd meg, bár egyesek szerint az sem kizárt, hogy egy újabb csúcstalálkozóra rántanák össze a vezetőket. A szlovák miniszterelnök ugyanis jelezte, hogy olyan horderejű döntésről van szó, amit szerinte a legmagasabb szinten kellene eldönteni.

Címlapról ajánljuk
Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Aggasztó összefüggést találtak a népszerű fogyasztószerek elhagyása után

Aggasztó összefüggést találtak a népszerű fogyasztószerek elhagyása után

A GLP-1-gyógyszerek abbahagyása után nagyjából kétszer olyan gyakran regisztráltak nem halálos infarktust, nem halálos stroke-ot vagy bármilyen okból bekövetkező halált, mint a kezelés alatt – a három kimenetelt együtt vizsgálva. Erre jutott egy több mint 80 ezer, 2-es típusú cukorbeteg olaszországi adatait elemző nemzetközi kutatás. A halálozásban több mint négyszeres különbséget mértek, de a szerzők szerint ezt önmagában a gyógyszerelhagyás valószínűleg nem magyarázza: az abbahagyás a betegek romló egészségi állapotát is jelezheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×