Infostart.hu
eur:
367.52
usd:
335.23
bux:
143946.59
2026. november 18. szerda Jenő

Hatályba lépnek az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók

Közzétették az ukrán válsággal kapcsolatban Oroszországgal szemben életbe léptetett gazdasági szankciókról szóló rendeletet csütörtökön délután az Európai Unió hivatalos lapjában, így a büntetőintézkedések a következő napon hatályba lépnek.

Az uniós intézkedések korlátozzák Oroszország hozzáférését a nemzetközi tőkepiacokhoz, fegyverembargót vezetnek be, valamint megtiltják az úgynevezett kettős felhasználású, polgári és védelmi célokra is használható termékek katonai célú exportját, emellett pedig azt is meggátolják, hogy Oroszország olajkitermeléshez használt technológiákhoz juthasson hozzá az EU tagállamaiból.

A fegyverembargó export- és importtilalmat egyaránt jelent, viszont az idén augusztus 1. előtt megkötött és érvényes szerződésekre nem vonatkozik. Ennek a kivételnek a legnagyobb haszonélvezője Franciaország, amely korábban kötött megállapodások alapján két Mistral típusú hadihajót leszállítását vállalta Oroszországnak mintegy 1,2 milliárd euró értékben, így elvben a fegyverembargó azt az ügyletet még nem érinti, habár Párizsra az elmúlt hetekben egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy függessze fel a hadihajók leszállítását. Kivételt jelent még a fegyverembargó alól a jelenlegi uniós katonai kapacitásokhoz szükséges beszerzések és karbantartás. Ez főleg azoknak a főleg keleti tagállamoknak életbevágó, amelyek még volt szovjet vagy orosz katonai technológiát használnak.

Oroszország pénzügyi piacokhoz való hozzáférését oly módon korlátozza az Európai Unió, hogy a hatályba lépést követően az Európai Unióban senki sem vásárolhat majd sem új kibocsátású részvényt, sem kötvényt, sem bármilyen 90 napnál hosszabb lejáratú értékpapírt, pénzügyi eszközt orosz állami tulajdonban vagy más köztulajdonban lévő pénzintézettől vagy vállalattól, amely az orosz gazdaság fejlesztését szolgálja. A rendelet nevesíti is azokat a bankokat, amelyekkel semmilyen értékpapír-ügylet nem folytatható; a Szberbank, a VTB Bank, a Gazprom állami gázóriás pénzintézete, a Gazprombank, a Vnyesekonombank, valamint a különleges orosz állami mezőgazdasági pénzintézet, a Rosszelhozbank. A tilalom ezeknek a bankoknak az uniós joghatás alatt álló, vagyis a tagállamokban lévő leányvállalataira nem vonatkozik, de azok nem járhatnak el anyavállalataik helyettesítőjeként, vagyis nem bocsáthatnak ki kötvényt, majd utalhatják át orosz anyavállalatuknak az abból befolyt pénzt. Uniós szakértők szerint ez könnyedén ellenőrizhető, mert ezek a leánybankok viszonylag ritkán bocsátanak ki a tilalom hatálya alá eső értékpapírt, így a pénzmozgások teljes mértékben láthatóak és átláthatóak, követhetőek.

A szankciók kidolgozásában résztvevő uniós tisztviselők elárulták, hogy az intézkedések összeállításánál azt tartották szem előtt, hogy az unió arányos választ adjon Oroszország lépéseire, a szankciók rugalmasak legyenek, szükség esetén szigorítani és lazítani is könnyedén lehessen azokat, valamint az esetleges válaszlépések a lehető legkevesebb kárt tudják okozni az uniós tagállamoknak. A név nélkül nyilatkozó források rámutattak, hogy a tavalyi év folyamán orosz vállalatok 15,8 milliárd euróhoz jutottak hozzá kötvénykibocsátás révén, az értékpapírok csaknem felét pedig az uniós tőkepiacokon értékesítették.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×