Infostart.hu
eur:
373.22
usd:
340.01
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Szlovákiában a sikeresen mozgósító pártok a voksolás igazi győztesei

A Szlovákiában rekord alacsony, mindössze 13 százalékos választói részvétel mellett tartott európai parlamenti (EP-) választás igazi győztesei a stabil választói bázissal rendelkező, illetve a választóikat sikeresen mozgósító pártok voltak - mondta Öllös László politológus az MTI-nek hétfőn.

Öllös László szerint a szombaton tartott szlovákiai voksolás eredményein megmutatkozott, hogy mely pártok rendelkeznek stabil választói bázissal és az is, hogy melyiküknek van erősebb mozgósítási kapacitása, ami meghatározó befolyásoló tényezőnek bizonyult a mostani választás során.

"Azok a pártok, amelyeknél a választók jelentős részének szimpátiája egy karizmatikus vezetőhöz kapcsolódik és ez a vezető nem indult a választásokon, rosszabbul jártak" - mutatott rá a politológus. Szerinte ennek jellegzetes esete volt Robert Fico pártja, az Irány-Szociáldemokrácia is, amely bár a voksok 24 százalékát megszerezve győzött a választásokon, de a korábbi öt EP-mandátumából egyet elveszített a mostani voksoláson. Kifejtette: Fico pártjának a választókkal szembeni kommunikációja egyszerre volt euroszkeptikus és választáspárti, ami a választói egy részét demotiválta.

Ellenben azok a pártok, amelyeknek ugyan nincs karizmatikus vezetője, de stabil választói bázissal rendelkeznek, jobban jártak, mint amilyen eredményre tőlük a felmérések alapján számítani lehetett volna - vélekedett a politológus. "Ilyen például a második legjobb eredményt elérő Kereszténydemokrata Mozgalom is" - mutatott rá.

A hétvégi EP-választás szlovákiai részvételi aránya a legalacsonyabbnak bizonyult az unióban és minden eddigi szlovákiai voksolás részvételi arányánál is alacsonyabb volt. Az alacsony választói részvétel következtében Szlovákiában az a helyzet alakult ki, hogy akár már harmincegynéhány ezer vokssal meg lehetett szerezni egy EP-képviselői mandátumot, amelynek "ára" így töredéke volt az uniós átlagnak.

A politológus szerint a részvételi eredményből adódó felelősség nagy része az uniós témákkal hétköznapi szinten csak elvétve foglalkozó politikai pártok, a brüsszeli történéseket csupán szenzáció és botránytéma kapcsán feldolgozó szlovákiai média, valamint az értelmiség vállán nyugszik.

"Az Európai Unió mint téma a szlovákiai politikai közbeszédben alig jelent meg, az unió normális működéséről, a pozitív eredményekről szóló információk nem jutnak el a választóhoz, ez egyértelműen demotiválja a választókat és ezt nem lehet néhány hónapos kampánnyal ellensúlyozni" - szögezte le Öllös. Hozzátette: nagyon fontos tényező az is, hogy a huszadik század folyamán folyamatosan fejlődő "európai eszme" Szlovákiában még az értelmiség nagy része számára is szinte teljesen ismeretlen. "Az uniót a lakosság és a vezető réteg nagy része is csupán egy érdekcsoportosulásnak látja, ami kevés ahhoz, hogy sajátjuknak érezzék" - fűzte hozzá.

A választói részvétel regionális lebontásban inkább a nagyobb városokban haladta meg az országos átlagot, Pozsony néhány körzetében például csaknem elérte a kétszeresét, míg a keleti járásokban és néhány északi régióban elmaradt az országos átlagtól. A magyarok által is lakott járásokban a részvételi arány túlnyomó többségében tükrözte az országos átlagot, néhány dél-nyugati járásban azonban meghaladta azt.

A magyar választók voksaira számító pártok, a Berényi József vezette Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Bugár Béla alapította Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt közül a szombati voksoláson az MKP szerepelt jobban. "A közvélemény-kutatások által sugallt eredményekhez képest a Most-Híd gyengébben szerepelt, az MKP pedig jobban, a két párt között megfordult a sorrend" - mutatott rá Öllös. A politológus arra utalt, hogy az MKP támogatottsága most először haladta meg a Most-Hídét, amelyhez a felmérések szerint az elmúlt egy évben folyamatosan közeledett.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×