Infostart.hu
eur:
373.22
usd:
340.01
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Kelemen Hunor szerint a román politikai elit a mai napig tart az ország feldarabolásától

Kelemen Hunor szerint a román politikai elit tagjai pártállástól függetlenül a mai napig attól tartanak, hogy Románia feldarabolható, egyes területei elcsatolhatók.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke - aki a miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betölti Romániában - az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság 2014-es tanulmányi napjai keretében a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) tartott előadást a román politizálás hagyományairól, sémáiról.

"A mai napig nem hitték el, hogy ez az ország az övék, ezt megkapták. Úgy gondolnak az országukra, hogy az bármikor elveszíthető, szétdarabolható, elvihető" - ecsetelte a román politikai szemlélet jellemzőjét az RMDSZ elnöke. Hozzátette, ez a bizonytalanságérzet gerjeszt bizalmatlanságot a román politikusokban a kisebbségekkel és sajátosan a magyarsággal szemben.

Az ország egységének féltésével magyarázta a miniszterelnök-helyettes az erős központi kormányzáshoz való ragaszkodást is. "Mindig úgy érzik, ha kiengedik Bukarest kezéből a hatalmat, az ország szétesik" - mondta.

Kelemen Hunor szerint az ország nemzetállami jellegéhez való viszonyulás az utóbbi 25 évben alig változott, és arra sincsen remény, hogy ez hamar megváltozzon. "Tulajdonképpen a kisebbségek beolvasztásának az egyik módja, hogy folyamatosan emlegetik a nemzetállami jelleget, és mindent annak rendelnek alá, hogy ezt megerősítsék" - jelentette ki.

Hozzátette, érzékelhető változás a román mentalitásban, de ez sokkal lassúbb, mint amilyenre a magyarság vágyik. Úgy vélte, az Erdély Romániához való csatlakozását kimondó 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés századik évfordulója vezethet el oda, hogy a román társadalom alaposan átgondolja a nemzeti kérdést, és levonja belőle a következtetéseket. Kelemen Hunor jó jelnek tartja, hogy egyre nagyobb odafigyelés övezi a román történészek egy szűk csoportjának munkáját, akik - elrugaszkodva a tabuktól - új megközelítésben láttatják Románia 20. századi történelmét.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×