Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

Elfogadta az EP a munkaerő szabad áramlásának megkönnyítéséről szóló uniós irányelvet

Az Európai Parlament (EP) elsöprő többséggel hagyta jóvá szerdán Brüsszelben a munkaerő szabad áramlásának megkönnyítéséről, az akadályok felszámolásáról szóló uniós irányelvet.

A munkavállalók szabad mozgása - az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása mellett - a négy alapszabadság egyike, amelyeken az egységes piac nyugszik. Annak ellenére, hogy a munkaerő szabad áramlását kimondja a Lisszaboni Szerződés és az alapjogi charta, valamint uniós rendelet is szabályozza a szabad áramlás egyes részletkérdéseit, számos területen továbbra is léteznek a munkavállalók szabad mozgását gátló indokolatlan akadályok, és nem ritka az állampolgárság alapján történő hátrányos megkülönböztetés sem - hangsúlyozta közleményében Bauer Edit szlovákiai magyar néppárti EP-képviselő, a most elfogadott irányelv parlamenti felelőse.

A képviselő előzőleg, a plenáris vitában kifejtette: az új irányelv nem változtat a rendelet nyújtotta jogokon, csupán elősegíti azt, hogy az uniós polgárok élni tudjanak ezekkel a jogokkal.

Bauer Edit szerint az egyik leggyakrabban előforduló visszatartó tényező, hogy az uniós polgárok nincsenek tisztában az uniós előírásokkal és jogaikkal. Ezt orvosolandó, a most elfogadott jogszabály szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell a világos, többnyelvű, könnyen hozzáférhető, ingyenes, átfogó és naprakész tájékoztatást az uniós jogokról. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a jogorvoslat és a jogi védelem tekintetében rendelkezésre álló eszközökkel kapcsolatos információkra is.

Az Európai Bíróság döntéseivel összhangban az irányelvbe bekerült az a kitétel, hogy csak az olyan munkakörök betöltését lehet állampolgársághoz kötni, amelyek közvetlenül vagy közvetve közjogi hatáskörök gyakorlásával, vagy az állam, illetve egyéb hatóságok érdekvédelmét szolgáló feladatok gyakorlásával járnak.

A plenáris vitában Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő - válaszul arra, hogy David Cameron brit miniszterelnök állásfoglalása szerint a Közép-Európából Nyugat-Európába érkezők hatalmas tömege miatt a munkaerő szabad áramlása az unión belül nem lehet korlátlan alapjog - leszögezte: Nagy-Britannia rengeteget profitált az olcsó és szakképzett közép-európai munkaerőből, de rengeteget veszíthet a populizmussal. Olyan adatokra hivatkozott, miszerint Nagy-Britannia és Nyugat-Európa többi állama számára is előnyös a más uniós országbeli munkavállalók jelenléte, hiszen ők jóval többet fizetnek be a szociális ellátórendszerekbe, mint amennyit abból kivesznek.

A szintén szocialista Göncz Kinga a vitához benyújtott írásbeli hozzászólásában úgy vélekedett: nem csak a munkavállalókat és a munkaadókat, hanem egyes uniós tagállamok vezetőit is tájékoztatni kellene arról, hogy milyen jogok illetik meg azokat az uniós polgárokat, akik a hazájuk határain kívül, az Európai Unió területén dolgoznak.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter kulcsfontosságú találkozóra utazik hétfőn

Az Európai Unió (EU) 2028 és 2034 közötti költségvetése, valamint a részt vevő országok kölcsönös gazdasági kapcsolatai is terítékre kerülnek a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján, amelyet kibővített formátumban, Christian Stocker osztrák kancellár részvételével tartanak hétfőn.
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Durva drágulás és hiány jöhet a chipgyártásban, ha Kína meghozza ezt az intézkedést

Durva drágulás és hiány jöhet a chipgyártásban, ha Kína meghozza ezt az intézkedést

Az okostelefonoktól a műholdakig számos modern technológia működése két kevéssé ismert alapanyagon is múlik. A gallium és a germánium neve ritkán kerül a címlapokra, szerepük mégis stratégiai jelentőségű. Előbbi egyes nagy teljesítményű chipekben, utóbbi többek között optikai szálakban és infravörös érzékelőkben kap helyet. Bizonyos felhasználási területeken helyettesítésük komoly technológiai nehézségekbe ütközik, ellátásuk ráadásul erősen egyetlen országtól, Kínától függ. Peking meghatározó termelői pozíciója így a gyárakon túl a világpolitikai tárgyalóasztaloknál is számít. Az export korlátozása egész iparágak számára jelenthet drágulást, késedelmet és bizonytalanságot. De hogyan alakult ki ez a függőség, és képes lehet-e a világ alternatív ellátási forrásokat teremteni?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×