Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

Katar és Szaúd-Arábia háborút hirdetett Irak ellen?

Katar és Szaúd-Arábia radikális fegyveres csoportok támogatásával destabilizálják Irakot, és gyakorlatilag "háborút hirdettek" az ország ellen - jelentette ki Núri al-Maliki iraki kormányfő egy szombaton közzétett interjúban.

A France24 tévécsatornának adott interjúban Maliki azzal vádolta a két szunnita vezetésű arab országot, hogy politikai, pénzügyi és médiatámogatást nyújtanak, valamint fegyvereket vásárolnak az iraki radikálisok számára, és ezért az Irakban dúló vallási erőszak és terrorizmus elsődleges felelősei.

"Támadják Irakot, Szírián keresztül és közvetlenül is, és háborút hirdettek Irak ellen" - mondta a síita iraki kormányfő, aki szerint Szaúd-Arábia veszélyes vizekre evez azáltal, hogy "támogatja a terrorizmust Szíriában, Irakban, Libanonban, Egyiptomban, Líbiában és még az arab világon túl is".

Núri al-Máliki már korábban is élesen bírált meg nem nevezett arab országokat, amelyek szerinte támogatják az iraki terroristákat, de most közölte először nyíltan, hogy melyeket érti ezen "gonosz, áruló" államok alatt.

Az iraki kormányfőt gyakran vádolják azzal, hogy hatalomra jutása óta elnyomja országa szunnita vallási kisebbségét, és ez tüzeli az erőszakot Irakban. Núri al-Máliki a szombati interjúban azt állította, hogy ezeket a vádakat csupán a szaúdiak és katariak terjesztik.

Irakban 2013 óta újra megszaporodtak az erőszakcselekmények, elsősorban szélsőséges szunnita lázadók hajtanak végre támadásokat a síita vezetés ellen. A helyzetet még inkább súlyosbítja a szomszédos Szíriában dúló polgárháború, s a határon szabadon átjáró dzsihadista alakulatok terrorja mindkét oldalon. Idén eddig már közel 1800-an vesztették életüket az Irakon végigsöprő erőszakhullámban, tavaly az ENSZ adatai szerint 8868 ember halt meg terrorcselekményekben.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×