Az afrikai országban az ENSZ-erők decemberben vetettek be először pilóta nélküli repülőgépeket, amelyekkel a Ruandával és Ugandával határos területeket akarták megfigyelés alatt tartani. Az ásványkincsekben gazdag terület biztonságát helyi és külföldi fegyveres csoportok is fenyegetik.

"Az egyik ilyen drón zuhant le röviddel a felszállás után" - tájékoztatott egy magas rangú belügyminisztériumi tisztségviselő.

A baleset helyi idő szerint délelőtt 11 óra körül történt. Egyelőre úgy tudni, hogy senki sem sérült meg a balesetben.

A kéksisakosok két, a Selex ES által gyártott Falco típusú drónt használtak a határ megfigyelésére. Az 5 méter hosszú repülőgépek 8-14 órát lehetnek levegőben, repülési magasságuk 2-3000 méter, és 200 kilométerre képesek eltávolodni bázisuktól.

Az ENSZ békefenntartóit korábban az a bírálat érte, hogy nem tettek meg minden tőlük telhetőt, hogy véget vessenek a harcoknak az erdős-dombos Kelet-Kongóban, amelyet eddig a helyi kormánynak sem sikerült teljesen az ellenőrzése alá vonnia.

Az elmúlt hónapokban végül sikerült legyőzni az utóbbi évtized legkomolyabb lázadását, amelyet az M23 nevű fegyveres csoport vezetett. Bár a lázadókkal kötendő politikai megegyezés részleteit egyelőre nem dolgozták ki, a kongói és az ENSZ-erők már a ruandai hutu lázadócsoport, az FDLR, valamint az ugandai ADF-NALU felé fordítják figyelmüket. Mindkét fegyveres csoport hátországa Kongó keleti részén található.

A kongói ENSZ-missziót (MONUSCO) 1999-ben hozták létre, először csak megfigyelői szereppel felruházva. A MONUSCO az évek során folyamatosan bővült békefenntartói feladatokkal, s végül márciustól egy intervenciós alakulattal is. A legjelentősebbnek számító, 20 ezer fős ENSZ-misszió fenntartása évente 1,5 milliárd dollárba kerül.