A címet először az ausztriai Carnuntum régészeti park, az észt főváros, Tallinn középkori Céhszékháza, a hágai Béke-palota, valamint a szintén hollandiai Kamp Westerbork kapja, amely a második világháborúban náci fogolytábor volt.

Az Európai Örökség cím olyan helyszíneknek ítélhető oda, amelyek fontos szerepet töltöttek be Európa történelmében, kultúrájában vagy az Európai Unió létrejöttében, és ismeretterjesztő vagy értékközvetítő feladatot látnak el. A cím célja végső soron az Európai Unióhoz való tartozás érzésének erősítése - húzza alá közleményében a bizottság, amely hivatalosan jövő januárban ítéli majd oda a címet a négy kiválasztott helyszínnek.

Andrulla Vasziliu kultúráért felelős uniós biztos annak a reményének adott hangot, hogy az Európai Örökség cím idővel az EU egyik legsikeresebb kulturális díjává nőheti ki magát.

"Különösen az olyan fiatalokat szeretnénk megszólítani, akik még nem ismerik mélyrehatóan az Európai Unió történelmét és szimbolikus helyszíneit" - magyarázta a ciprusi biztos.

A kezdeményezést elindító uniós határozat értelmében idén még csak öt uniós ország pályázhatott az Európai Örökség címre, és összesen kilenc helyszínt neveztek. A pályázatokat a közlemény tanúsága szerint 13 független kulturális szakértőből álló zsűri értékelte.

A bizottság azt is közölte, hogy jövőre 18 további tagállam, köztük Magyarország is jelölhet majd helyszíneket az Európai Örökségek listájára. Svédország, Finnország, Nagy-Britannia, Írország és Horvátország egyelőre nem vesz részt a kezdeményezésben, de a későbbiekben csatlakozhatnak - közölte az Európai Bizottság.