Herman Van Rompuy, az EiT elnöke emlékeztetett, hogy a pénteki napon a tagállamok vezetőivel 2008 után ismét a közös biztonság- és védelempolitikáról tárgyaltak, mert az elmúlt években a biztonsági kihívások felerősödtek. Szíriával kapcsolatban az EiT elnöke bejelentette,hogy az állam- és kormányfők megbízták a külügyminiszterek tanácsát azzal, hogy "minden lehetőséget" dolgozzon ki a szíriai ellenzék támogatására és a polgári lakosság megvédésére.

Az elnök rámutatott arra is, hogy a tagállamok azt szeretnék, hogy a közös biztonság- és védelempolitikai hatékonyabban működjön, a védelmi ipar pedig erősebb legyen, ami a növekedésösztönzéshez és a munkahelyteremtéshez is hozzájárulna. Ebben a belga politikus szerint "kulcsszerep" vár az Európai Külügyi Szolgálatra és az Európai Védelmi Ügynökségre.

José Manuel Barroso bejelentette, hogy a bizottság jövő tavasszal javaslatot terjeszt majd elő az európai védelmi szektor megerősítésére. A portugál politikus emellett méltatta, hogy a ciprusi elnökség alatt több évtized után sikerült megállapodni az európai szabványról, továbbá az elmúlt hetekben indult 2013-as európai szemeszter céljairól beszélt. Ismertette, hogy az továbbra is a márciusban kitűzött öt célt szolgálja, azokat tartja szem előtt: a tagállamokra szabott, differenciált, növekedésbarát fiskális konszolidációt, a hitelezés normális szintjének helyreállítását a gazdaság finanszírozásához, a növekedés és a versenyképesség előmozdítását, a munkanélküliség és a válság társadalmi hatásainak kezelését és a közigazgatás korszerűsítését.

Kitért arra is, hogy a fiatalok munkanélküliségének csökkentése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a tagállamok minél előbb megvalósítsák a bizottság által december elején ismertetett ifjúsági garancia intézményét, amely az iskola elvégzése vagy a munkanélkülivé válás utáni négy hónapon belül álláshoz, gyakornoki helyhez vagy további képzéshez juttatná a 25 év alattiakat. Emellett Barroso nem mulasztotta el kifejezni örömét, hogy a héten megegyezés született a bankfelügyeletről és a Görögországnak szánt segély következő részleteinek folyósításáról is.

Dimítrisz Hrisztofiasz ciprusi államfő pedig örömének adott hangot, hogy sikerült az év vége, a ciprusi elnökség vége előtt politikai megállapodásra jutni az eurózóna közös bankfelügyeletéről. Az országának szánt lehetséges IMF/EU-mentőcsomagról a kommunista ciprusi politikus nem akart találgatásokba bocsátkozni. Elmondta, a bankszektor átvilágítására felkért cég várhatóan január közepén állapítja meg, mennyi pénz kell a szektor rendbe tételéhez. Kitért arra is, hogy a magánkézben lévő görög államadósság egy részének leírása 4,5 milliárd euróba került a ciprusi bankoknak.