Egy éven belül ez már a harmadik kormány a latin-amerikai országban. Az eddigi miniszterek egy része (köztük a külügyminiszter) megtartotta posztját, ám például a belügyi, a védelmi, vagy éppen a mezőgazdasági tárca élére új személyek kerültek.

Humala révén tavaly júliusban 36 év után először került baloldali politikus Peru élére. Az egykori katonatiszt a szegények melletti kiállást hirdette kampányában, például nagyobb részesedést ígérve nekik az andesi ország ásványkincseinek értékesítéséből.

Megválasztásakor Humala kijelentette: elnökként azon fog fáradozni, hogy a tíz éve tartó gazdasági fellendülést a peruiak által óhajtott szociális kiegyenlítődés előmozdítására használja fel.

A valóság azonban máshogy alakult: egymást követték a különböző szociális konfliktusok, a karhatalommal való összecsapások, amelyekben 17 ember meghalt, mintegy 2300-an megsebesültek, s a kormányzat három alkalommal is kénytelen volt bevezetni a szükségállapotot.

Megfigyelők szerint Humala a megválasztása óta eltelt egy évben igyekezett pragmatikus politikát folytatni, egyszerre próbálva eleget tenni a gazdasági körök, illetve saját, a szegényekből álló társadalmi bázisa igényeinek. Nem sok sikerrel: a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a megkérdezettek 72 százaléka úgy gondolja, hogy az elnök nem tartotta be választási ígéreteit, s nem lépett fel hatékonyan a bűnözés, illetve a korrupció ellen sem.