Az egyeztetéseken "kedvező légkör uralkodik ... ellentétben azzal, ami legutóbb volt" 2011 januárjában - nyilatkozta a szombati találkozó helyszínén Michael Mann, az unió kül-, és biztonságpolitikai főképviselőjének Catherine Ashtonnak a szóvivője.

"Kialakulóban vannak a további tárgyalások elvei" - mondta, hozzátéve, hogy a 4-6 hét múlva esedékes és feltehetően Bagdadban sorra kerülő következő fordulóról, "valószínűleg még a nap folyamán döntés születik".

Az orosz delegációt vezető Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szintén úgy fogalmazott, hogy a megbeszélések légköre konstruktív, és a dolgok "jól alakulnak".

Michael Mann azt is elmondta, hogy a nyugati tárgyalófelek mindegyike, élükön az Egyesült Államokkal, készen áll arra, hogy Isztambulban kétoldalú megbeszélést is folytasson Irán képviselőivel.

A Hszinhua kínai hírügynökség jelentése szerint azonban Szaid Dzsalili iráni főtárgyaló kisvártatva úgy nyilatkozott, hogy visszautasította az amerikaiak kétoldalú megbeszélésre irányuló megkeresését. A Farsz iráni hírügynökség is "jól tájékozott forrásokra" hivatkozva cáfolta, hogy Dzsalili elfogadta volna az amerikai invitálást.

Diplomáciai források beszámolója szerint Irán, illetve az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország) és Németország tárgyalóküldöttségei délelőtt tíz óra tájban érkeztek meg az isztambuli megbeszélések helyszínére, s az egyeztetések plenáris üléssel kezdődtek.

A nyugati államok azzal gyanúsítják az Iráni Iszlám Köztársaságot, hogy atomfegyver létrehozására törekszik békésnek mondott nukleáris programjának leple alatt, s az ENSZ Biztonsági Tanácsa ezért négyszer is szankciókkal sújtotta az országot.

A feszültség új háború kirobbanásával fenyeget a Közel-Keleten.

A 15 hónapi szünet után megrendezett isztambuli tárgyalások aligha hoznak áttörést, de diplomáciai források szerint esélyt teremtenek a párbeszéd felújítására, és várhatóan lehűtik azokat a spekulációkat, hogy Izrael katonai csapásokat mérhet ellenségére, megakadályozandó, hogy Irán nukleáris fegyverre tegyen szert.

Irán az általa kizárólag békés, polgári célúnak mondott atomprogram nemzetközi elismerését akarja elérni. A "hatok" ezzel szemben az iráni urándúsítás leállítását sürgetik, legalábbis addig, amíg minden kétséget kizáróan nem sikerül bizonyítani, hogy Teherán kizárólag békés célokra használja atomlétesítményeit.