Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 25. szombat Jakab, Kristóf

Mi lesz Irakkal az amerikaiak kivonulása után?

Alig vonult ki az Egyesült Államok Irakból, máris fokozódott a politikai feszültség az ország alelnöke ellen kiadott elfogadóparanccsal. A szunnita Tarek al-Hasemit azzal vádolják, hogy köze van kormánypolitikusok elleni támadásokhoz. Vajon visszatér-e a szektás erőszak?

Amerika részéről a héten véget ért az iraki háború, de bizonytalan, hogy mi történik a közel-keleti országgal, kilenc évvel az invázió kezdete után. A Szaddám Husszein megbuktatását követő időszakban véres szektás háború tört ki a többségi síiták és az addigi elitet adó szunniták között, egymást érték a robbantások, emberrablások és gyilkosságok.

Az amerikaiak a három fő csoport - a síiták, szunniták és kurdok - közötti törékeny hatalommegosztással próbálták felépíteni a modern iraki államot, de ezt most újabb viszály fenyegeti.

Az iraki hatóságok - azaz a síita többség által ellenőrzött kormány - elfogatóparancsot adott ki az ország szunnita alelnöke, Tarek al-Hasemi ellen, mert a gyanú szerint köze volt kormánytagok elleni gyilkosságokhoz és pokolgépes támadásokhoz.

A belügyi szóvivő szerint Hasemire a testőreinek vallomásai terelték a gyanút. "A terrorizmus elleni törvény 4. cikkelye alapján elfogatóparancsot adtak ki az alelnök ellen, és ezt öt bíró írta alá. A parancsot végre kell hajtani" - mondta a szóvivő. Az iraki belügyminisztérium az állami Irakíja televízióban bemutatta a testőrök vallomását, amelyekben azt állították, hogy Hasemi készpénzt adott nekik a gyilkosságok végrehajtására. Egyikük azt mondta: 3000 dollárt kapott az alelnöktől.

A síita miniszterelnök, Nuri al-Maliki és szunnita ellenfelei közötti politikai harc még jobban elmélyült az amerikai csapatkivonás idején. Hasemi hétfőn az északi, önálló fegyveres erőkkel rendelkező kurd autonóm területre utazott, és így kérdéses volt, hogy mikor tartóztatják le. Előtte azonban három órán át nem engedték felszállni a gépét a bagdadi reptérről.

2006 és 2007 között a szektás gyilkosságok és bosszúk több ezer áldozatot szedtek. Azóta jelentősen alábbhagyott a síiták és szunniták közötti ellenségeskedés, de az ellentét még mindig jól érezhető a politikában. Maliki a hétvégén például bizalmi szavazást kért saját, szunnita miniszterelnök-helyettese ellen is, mert az "nem hisz a politikai folyamatban".

A nemzeti egységkormányban helyet foglaló szunniták egy ideje bojkottálják a parlamenti üléseket, mert úgy érzik, hogy a síiták kiszorítják őket a hatalomból. Az ország több szunnita vidékén autonómiát követelnek a központi kormánytól.

Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Ropognak a fegyverek, drónokkal támadja egymást Moszkva és Kijev – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Ropognak a fegyverek, drónokkal támadja egymást Moszkva és Kijev – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Oroszország az év végéig meghosszabbítja a benzinexport tilalmát, a dízel kivitelére vonatkozó korlátozásokat azonban a piac stabilizálódásával párhuzamosan feloldja – jelentette be Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes. Ukrán drónok megtámadták a Lukoil tulajdonában lévő Filanovsky olajfúróplatformot a Kaszpi-tengeren, a célpontok között két teherhajó is volt, amelyek a kijevi biztonsági szolgálat szerint orosz-iráni katonai szállítmányokban vehettek részt. Románia két napon belül már a második, légterét megsértő drónt lőtte le az ukrán határ közelében. Az éjszaka folyamán Oroszország 157 támadó drónt és két rakétát vetett be Ukrajna ellen, miközben ukrán drónok már hatodik egymást követő éjjel támadták az orosz logisztikai és energetikai létesítményeket a Belgorodi és a Rosztovi területen. Az amerikai szenátusban közben gyors, kétpárti egyetértés körvonalazódik az Oroszország elleni szankciós csomag kapcsán. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szombati híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×