Infostart.hu
eur:
373.22
usd:
340.01
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Orbán Viktor: Magyarország nem avatkozik bele Szerbia Koszovó-politikájába

Magyarország semmilyen módon nem kíván beleavatkozni abba, hogy Szerbia hogyan rendezi a koszovói kérdést, amelyet nyugvópontra kell juttatni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök, miután kedden Belgrádban találkozott szerb kollégájával, Mirko Cvetkoviccsal.

Az, hogy milyen legyen ennek a kérdésnek a megoldása, jogi kerete és tartalma, elsősorban az érintett felekre tartozik, "csak az a jó megoldás, amely belülről fakad"- hangsúlyozta az MTI kérdésére válaszolva a kormányfő a félórás megbeszélés után kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatón.

E kérdésben nem kell külső nyomást gyakorolni, Szerbia kétségkívül meg fogja találni azt a megoldást, amely megfelel majd neki és a koszovóiaknak - jelentette ki. Kiemelte, hogy az Európai Uniónak és Magyarországnak egyaránt érdeke Szerbia mielőbbi uniós csatlakozása; mint fogalmazott, Koszovó kérdését olyan állapotba kell hozni, hogy az ne akadályozza Szerbia EU-csatlakozási tárgyalásait.

Felajánlotta, Magyarország szükség esetén segít Szerbiának a csatlakozási folyamatban. "Mi szolidárisak vagyunk Önökkel (...) ha Önök ezt eldöntötték, mi ebben támogatjuk Önöket" - mondta.

"Mi nem a kerítésekben, hanem a jószomszédságban bízunk" - fogalmazott Orbán Viktor, és hangsúlyozta, "mi nem szeretnénk úgy tartozni az Európai Unióhoz, hogy szomszédaink nem oda tartoznak".

Hozzátette ugyanakkor, nem szeretné eltitkolni, hogy a további bővítés szempontjából kedvezőtlen szelek fújnak az EU-ban. Ezzel kapcsolatban utalt rá: a pénzügyi válság meggyötörte az uniós gazdaságokat, az EU-államok jóval óvatosabbak, mint korábban. Azt mondta, Magyarországnak még "aránylag könnyen" ment az EU-csatlakozás, Horvátországnak már nehéz, és Szerbiának sem lesz könnyű.

Orbán Viktor elmondta, hogy a soros magyar EU-elnökség a végéhez közeleg, "egy fontos munka véget ért", és azért találkozott a szerb miniszterelnökkel, hogy erről tájékoztassa.

A magyar kormányfő a szerb miniszterelnökkel egyetértésben megállapította: ki kell használni a két ország gazdasági együttműködésében rejlő lehetőségeket. Mint fogalmazott, bár történtek pozitív dolgok az elmúlt időszakban, ez messze a potenciál mögött marad.

Orbán Viktor azt mondta a sajtó előtt, megköszönte kollégájának, hogy Szerbiában "korrekt módon bánnak a magyar kisebbséggel". Köszönetét fejezte azért is, hogy biztosítják a felálló nemzeti tanácsok számára a működési, intézményi kereteket. Egyúttal ígéretet tett: a Magyarországon élő szerb kisebbség parlamenti képviseletének kérdését az év végéig megoldják.

Mirko Cvetkovic az MTI kérdése kapcsán kijelentette: Szerbia EU-csatlakozása kapcsán egyelőre nem merült fel feltételként az, hogy miképpen viszonyuljon az egykori szerb tartományhoz, Koszovóhoz, mint mondta, az egyeztetések még nincsenek ilyen előrehaladott szakaszban. Úgy fogalmazott, a cél jobb feltételeket biztosítani a szomszédban élők számára. Azt is megjegyezte: ismert, hogy az EU-ban sem egységes az álláspont Koszovó kapcsán, van, amelyik állam elismeri függetlenségét, van, amelyik nem, "fontos, hogy folytatódjon a párbeszéd".

A szerb kormányfő kijelentette, hogy az Orbán Viktorral folytatott megbeszélések fő témája Szerbia európai integrációja volt; köszönetet mondott azért, hogy Magyarország ezt teljes mellszélességgel támogatja. Leszögezte, országa az év végéig szeretné elnyerni az EU hivatalos tagjelölti státusát. Kifejtette, hogy szót ejtettek a Duna-stratégiáról is, amely a remények szerint nagy mértékben hozzájárulhat mindkét ország gazdasági fellendüléséhez.

A két miniszterelnök a sajtótájékoztató után bemutatta a Liszt Ferenc-emlékév alkalmából kibocsátott magyar-szerb emlékbélyeget; a zeneszerző 200 éve született. Az 50 dináros nemzetközi forgalomban használt bélyeget 46 ezer példányban bocsátják ki. Orbán Viktor a bélyeg bemutatásakor azt mondta, a magyar és a szerb nemzet is kultúrnépnek vallja magát, "fontosnak érezzük, hogy a saját kulturális fölfogásunk lenyomata megmaradjon, örülök, hogy most közösen hagytunk nyomot a világban".

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×