Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának (UNHCR) megbízásából készített felmérés szerint a Bagdadba visszatérő iraki menekültek 61 százaléka bánja, hogy a menedéket nyújtó országokat elhagyva visszatért szülőhazájába - számol be az ELTE TÁTK hírlevele.

A Szíriából és Jordániából 2007-2008-ban visszatért menekültek többsége megélhetési gondok miatt hagyta el a fogadó országot és tért vissza Irakba, de hazájukban 87 százalékuk szintén azzal szembesül, hogy jövedelmük nem elég a család alapigényeinek fedezésére. A visszatérők nem találnak állandó munkahelyet, így alkalmi munkákból kénytelenek megélni.

Emellett nem jutnak megfelelő egészségügyi ellátáshoz, továbbá folyamatos bizonytalansággal kell együtt élniük. A megkérdezett több mint 2300 hazatérő számolt be a civil lakosság életét is veszélyeztető robbantásokról, emberrablásokról és katonai akciókról, amelyekkel lakóhelyükön rendszeresen szembesülnek.

Egy másik, Szíriában és Jordániában élő 3500 iraki menekült megkérdezésével készült kutatás eredményei szerint a menekültek többsége továbbra sem mer visszatérni hazájába. Õk a lakhatási, megélhetési és oktatási problémák mellett szintén a politikai és társadalmi bizonytalanságot hangsúlyozzák visszatérésük akadályaként.

Nem támogatják a hazatérést

Az ENSZ menekültügyi hivatala a biztonsági kockázatokra való tekintettel szintén nem javasolja a hazatérést a menekülteknek. Ugyanakkor a hazatérni kívánóknak anyagi segítséget nyújt a hazajutás és újbóli letelepedés költségének - legalább részleges - fedezésével. A lehetőséggel 2007 óta alig háromezer menekült élt, igaz sokan az ENSZ segítsége nélkül tértek haza.

Szíriában és Jordániában jelenleg mintegy 180 ezer regisztrált iraki menekültet tartanak nyilván.