Infostart.hu
eur:
354.68
usd:
310.48
bux:
141691.73
2026. július 7. kedd Apollónia

Obama bőkezűen dicséri az izraeli miniszterelnököt

Újra egymásra talált Barack Obama amerikai elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök: az izraeli-palesztin közvetlen tárgyalásokban reménykedő Obama kedden immár ötödik alkalommal fogadta a kormányfőt, aki arról biztosította vendéglátóját, hogy "komoly tárgyalásokra" törekszik a palesztinokkal.

Cserébe Obama is bőkezűen bánt a dicséretekkel, és megerősítette, hogy az Egyesült Államokat és Izraelt eltéphetetlen kötelék fűzi össze, ezzel nyújtva támogatást Netanjahunak az otthoni ellenzékkel szemben. A kedves szavak nemcsak Netanjahunak, de Obamának is jól jönnek, aki így rácáfolhatott arra a kritikára, amely szerint elhidegült hagyományos közel-keleti szövetségesétől, és az arabok felé fordult.

Az izraeli miniszterelnök keményvonalas koalíciós partnereit azonban nem lehet megnyerni az amerikai-izraeli közeledéssel: nekik sokkal fontosabb az, hogy ne engedjenek a palesztinok követeléseinek, amelyek a zsidó telepespolitika felfüggesztését nevezik meg a közvetlen tárgyalások előfeltételeként. Ennek a pontnak a jelentőségét az is mutatta, hogy a keddi találkozó után mindkét fél csak hallgatott a kérdésről.

Netanjahu, amikor az ABC tv-csatorna reggeli műsorában nyíltan megkérdezték tőle, hogy hajlandó-e a szeptemberi határidő lejárta után meghosszabbítani a ciszjordániai zsidó telepek bővítésére vonatkozó tízhónapos moratóriumot, mindössze annyit mondott: "a békét akkor érhetjük el a legegyszerűbben, ha félretesszük az összes sérelmet és előfeltételt".

Előfeltételek nélkül azonban csak az tud tárgyalni, akinek nincsen előzetes programja és elképzelése, azaz érdek- és értékmentes: ez azonban eddig sem volt, és ezután sem lesz igaz sem a palesztin, sem az izraeli félre. Az ABC műsorában Netanjahu is megcáfolta önmagát, amikor kijelentette, hogy "van néhány meglehetősen világos követelésünk, ahogy a palesztinoknak is lesz".

Amikor azt kérdezték tőle, milyen konkrét lépéseket tenne azért, hogy megalapozza a közvetlen béketárgyalások felújítását, az izraeli kormányfő kijelentette: több száz úttorlasznál és ellenőrző pontnál mérsékelték már a felügyeletet, és a Gázai övezet blokádját is enyhítették.

Miközben a különbségek megmaradnak, Obama és Netanjahu találkozójának hangvétele sokkal barátságosabb volt, mint az előző alkalmakkor. Netanjahu már az első találkozójukon tudatta az elnökkel, hogy nem hajlandó befagyasztani a telepespolitikát. Legutóbb márciusban találkozott a két államférfi, amikor kiderült: a jeruzsálemi önkormányzat engedélyt adott arra, hogy a város keleti felén felszámoljanak egy palesztin szállodát, és a helyén felépítsenek egy húszlakásos társasházat izraeli családok számára. A májusra tervezett tárgyalások pedig elmaradtak a Gázai segélyflottilla elleni, kilenc halálos áldozattal járó izraeli katonai akció miatt.

A jelenlegi megbeszélésen a közös pontok domináltak: az izraeli kormányfő támogatásáról biztosította az amerikai elnököt az iráni nukleáris programot célzó újabb szankciókkal kapcsolatban. Obama és Netanjahu véleménye egyezett abban is, hogy legfőbb ideje a 2008-ban abbamaradt, közvetlen palesztin-izraeli tárgyalások újrakezdésének. A világ lélegzetvisszafojtva várja, hogy George Mitchell amerikai különmegbízott és elődeinek erőfeszítései végre beérjenek, hiszen - ahogy Benjámin Ben-Eliézer izraeli ipari miniszter megfogalmazta - mindenki unja Izrael magyarázkodását, hogy miért tartja még mindig megszállva a palesztin területeket.

Bár a közvetítő és a béketárgyalások egyik érintettjének jó viszonya is fontos, sokkal nagyobb szerepe van annak, hogy mit válaszol a kezdeményezésre a palesztin fél. Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke eddig egyelőre annyit mondott, hogy nyitott a közvetlen tárgyalások irányába, ha az izraeliek véleményt nyilvánítanak a határok és a biztonság kérdésében. A további fejleményekre még várni kell, de az a - Ehud Barak izraeli védelmi miniszter reményei szerint - néhány hét már nem jelent sokat a több mint hatvanéves közel-keleti konfliktus történetében.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.08. szerda, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője
Evakuálni kellett egy házat New York belvárosában

Evakuálni kellett egy házat New York belvárosában

Kiürítettek egy 38 emeletes toronyházat New York belvárosában, miután az épület szerkezeti problémái miatt a felső szintek leomlással fenyegettek. A Manhattan szívében, a Grand Central vasútállomás közelében álló, felújítás alatt álló irodaház 21. és 22. emeletén két tartópillér meghajlott, járdára zuhanó épületrészekről is érkeztek bejelentések. A hatóságok több környező épületet is evakuáltak, és lezárták az utcai forgalmat a veszélyzónában. Az egykori irodaházat lakóházzá tervezték átalakítani.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×