Néhány óra eltéréssel előbb a szenátus, majd a képviselőház is megszavazta az újabb szankciókat, amelyek szigorúbbak az ENSZ Biztonsági Tanács, illetve az Európai Unió által foganatosított korlátozásoknál is. A szankciókat törvénybe kell iktatnia Barack Obama elnöknek.

A büntetőintézkedések az iráni energia- és bankszektort sújtják, de azokat a külföldi vállalatokat is érintik, amelyek üzleti kapcsolatban állnak a perzsa álammal, illetve a Forradalmi Gárdával. Szankciókkal sújthatja az amerikai elnök azokat a vállalatokat, amelyek benzint vagy más olajipari termékeket szállítanak Iránba, vagy olyan cikkekkel, illetve szolgáltatásokkal látják el a perzsa államot, amelyek segítségével maga tudja előállítani ezeket az olajszármazékokat. Hasonlóképpen szankcionálhatók azok a vállalatok, amelyek üzleti kapcsolatban állnak egészében az iráni energiaszektorral.

A törvény megtiltja az amerikai bankok együttműködését olyan külföldi pénzintézetekkel, amelyek kapcsolatban állnak a Forradalmi Gárdával, vagy közreműködnek az iráni atomprogramban.

Az amerikai elnök többfajta büntetőintézkedéssel sújthatja a szankciókat megszegő vállalatokat vagy bankokat, megtilthatja például számukra a hitelfelvételt amerikai pénzintézeteknél vagy a devizaügyleteket.

A nemzetközi közösség amiatt aggódik, hogy az iráni urándúsítási tevékenység katonai célokat szolgál, és azt követeli Teherántól, hogy tegye átláthatóvá nukleáris programját, amely Teherán állítása szerint békés célú. Mivel Teherán dacol a nemzetközi felhívásokkal, és nem hajlandó leállítani az urándúsítást az ENSZ Biztonsági Tanácsa június 10-én újabb szankciókat foganatosított az ország ellen, immár negyedszer. Egy hétre rá új, Irán elleni szankciós intézkedésekben állapodtak meg az EU-országok vezetői is.