A Harris közvélemény-kutató intézet, amely a Daily Mail című, konzervatív irányultságú napilap megbízásából készít felméréseket, szombaton közölt legújabb adatsorában a Konzervatív Pártnak 33 százalékos, az eddigi örök harmadik Liberális Demokratáknak 32 százalékos, a Labournek 24 százalékos támogatottságot mutatott ki.

Ez megfelel az utóbbi egy hét összes többi felmérésének, amelyek a toryknak és a liberálisoknak rendre 30 százalék feletti, a brit baloldal vezető erejének ugyanakkor 24-28 százalék közötti népszerűséget jeleztek.

Nick Clegg, a Liberális Demokraták vezetője és miniszterelnök-jelöltje a The Guardian - a legnagyobb baloldali brit napilap - szombati kiadásának nyilatkozva ki is jelentette: meggyőződése, hogy a választás most már nem a konzervatívok és a Munkáspárt, hanem a konzervatívok és a liberálisok között dől el.

A brit választások történetében most először tévévita-sorozatban mérkőztek meg a három legnagyobb párt kormányfő-jelöltjei. Összesen három vitát rendeztek, de a Liberális Demokraták már az első ilyen rendezvény után látványosan előretörtek, a jelek szerint tartósan kilépve eddigi, hosszú évek átlagában 17-20 százalék közötti támogatottsági sávjukból.

Ennek jelentősége akkor válik kritikussá, ha - amint a közvélemény-kutatásokból sejteni lehet - a választások után egyik nagy pártnak sem lesz abszolút többsége az alsóházban, és esetleg koalíciós tárgyalások kezdődnek. Ebben a helyzetben döntő lehet, hogy Clegg ki mellé áll.

A liberális demokrata vezető eddig még nem kötelezte el magát, de már korábban leszögezte: nem lesz hajlandó a hatalomban tartani Gordon Brown jelenlegi kormányfőt, ha a Munkáspárt a szavazatarányokat tekintve a harmadik helyre kerül.

A The Guardian szombaton közölte, hogy a maga részéről a liberálisokat támogatja. A lap szerkesztőségi cikkben fejtette ki, hogy ha a The Guardiannek "lenne voksa, azt lelkesen a Liberális Demokratákra adná" a csütörtöki parlamenti választásokon.

Az újság ezt elsősorban azzal indokolta, hogy a liberálisok következetesen szorgalmazzák a brit választási rendszer reformját, egy olyan parlament érdekében, amely "hű tükre lenne e pluralista nemzetnek, nem pedig (a választói akaratot) egyre kevésbé képviselő torzképe".

A jelenlegi brit választási rendszerben minden választókerületből egyetlen, egyszerű szavazattöbbséggel megválasztott egyéni jelölt juthat be a parlamentbe. E rendszer lehetővé teszi valamely egyéni jelölt győzelmét akkor is, ha a többi indulóra leadott voksok száma együtt meghaladja a győztes szavazatainak számát, mivel nem előírás, hogy az összes leadott szavazat felénél többet meg kell szerezni; az győz, aki a legtöbb egyéni voksot begyűjtötte.

Nagy-Britanniában bevett szokás, hogy egyes lapok a választások előtt deklarálják pártszimpátiájukat. A legbefolyásosabb tömeglap, a The Sun - amely 1997 óta a Munkáspártot támogatta, és amelynek pártpreferenciája általános vélekedés szerint képes döntően befolyásolni egy-egy parlamenti választás eredményét - már tavaly szeptemberben közölte, hogy ezúttal a konzervatívok mögé áll.

Ugyanígy tett szombaton a tekintélyes The Times is.