Liu Ming-fu főezredes "A kínai álom" című könyvében azt sürgeti, hogy globális ambícióit tekintve Peking szakítson az eddigi szerénységgel, s törekedjen a világelsőségre. Liu szerint hazájának megerősödése aggodalmat vált ki Washingtonban, ami annak ellenére háborús kockázatot teremt, hogy Kína célja a "békés felemelkedés".

"Kína nagy célja a 21. században, hogy a világ első számú hatalmává váljon" - írja kínai nyelvű könyvében a főezredes, aki egyben a pekingi Nemzetvédelmi Egyetem tanára. - Ha Kína a 21. században nem válik világelsővé, akkor óhatatlanul elmaradott országgá válik, amelyet (a többiek) félresodornak."

A 303 oldalas könyv merész hangneme még a kínai politikának abból a kórusából is kitűnik, amely az utóbbi időkben kemény fellépést követel Washingtonnal szemben a kétoldalú kereskedelem, Tibet, az emberi jogok és a Tajvannak eladott amerikai fegyverek ügyében.

"Mindaddig, amíg Kína arra törekszik, hogy világelső legyen (...) még ha kapitalistább lesz is az USA-nál, az USA akkor is a feltartóztatására fog törekedni" - állítja Liu.

A két ország közötti rivalizálás nem más, mint "vetélkedés azért, hogy melyik váljék a vezető országgá, konfliktus amiatt, hogy kinek sikerül és kinek nem megvalósítania a világuralmat" - fogalmaz Liu, hozzátéve: önmaga és a világ megmentése érdekében "Kínának fel kell készülnie arra, hogy a világ kormányosa legyen".

A könyv nem tekinthető a hivatalos kormánypolitika kifejezőjének, amely jóval kevésbé harsányan fogalmazza meg az ország céljait. Liu könyve ugyanakkor jól illusztrálja, milyen jellegű nyomás nehezedik a Kínai Kommunista Párt vezetésére annak érdekében, hogy a gazdasági növekedést a lassulás közepette is a Nyugat-ellenes befolyás nyelvére fordítsa le.

Annak, hogy mennyire hallgat oda a kormányzat az ilyen hangokra, fontos mutatója lesz az idei katonai költségvetés, amely a hét második felében várható. A védelmi büdzsé tavaly 14.9 százalékkal bővült 2008-hoz képest. A hadsereg vezetése részéről többen sürgették, hogy a katonai kiadások adjanak egyértelmű választ az Obama-kormányzatnak arra a döntésre, hogy 6,4 millió dollár értékben fegyvert ad el Tajvannak.

Liu szerint Kínának a bevételeire támaszkodva a világ vezető katonai hatalmává kell kinőnie magát, olyan erőssé, hogy az Egyesült Államok "ne merjen és ne tudjon beavatkozni egy katonai konfliktusba a Tajvani-szorosban". "Ha Kínának nem az lesz a célja, hogy a katonai erő tekintetében maga mögé utasítsa az Egyesült Államokat és Oroszországot, akkor megreked a harmadrangú katonai hatalom pozíciójában" - írja Liu.

"Nagyon pesszimista vagyok a jövőt illetően" - szögezi le könyvében egy másik kínai katonatiszt, Taj Hszü, aki szerint Kínát ellenséges vagy bizalmatlan országok veszik körül, amelyek az Egyesült Államok lekötelezettjei. "Úgy gondolom, hogy Kína nem kerülheti el a háború csapását, és ez a csapás a nem túlságosan távoli jövőben, legfeljebb tíz vagy húsz év múlva be fog következni" - állítja Taj, hozzátéve, hogy "amennyiben az Egyesült Államok fel tudja gyújtani Kína hátsó udvarát, mi is fel tudjuk gyújtani az ő hátsó udvarukat".

A pekingi vezetés ugyanakkor nem akarja kiélezni a viszonyt az Egyesült Államokkal, amely nemcsak Kína vezető kereskedelmi partnere, de egyben továbbra is messze a világ legerősebb katonai és gazdasági hatalma. Az utóbbi hónapokban a kétoldalú viszonyban feszültség keletkezett a kereskedelem, az internetkorlátozás, a klímaváltozás és a tajvani fegyvereladás kérdésében, valamint amiatt, hogy Barack Obama Washingtonban fogadta a dalai lámát.

Kína mérges retorikával válaszolt, és szankciókkal fenyegette meg a tajvani fegyverüzletben érintett cégeket, de konkrét intézkedést nem tett. Sőt, nemrégiben engedélyezte, hogy egy amerikai repülőgép-hordozó látogatást tegyen Hongkongban.

Ven Csia-pao kínai miniszterelnök a hétvégén kijelentette, hogy enyhítené szeretné az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi ellentéteket. A héten Pekingbe látogat James Steinberg amerikai külügyminiszter-helyettes.