Az állampolgári fórumokat látogató és szinte második választási kampányt folytató Barack Obama és emberei egyre gyakrabban sejtetik, hogy kénytelenek lesznek visszatáncolni és esetleg elállni az állami szerepvállalástól az egészségügy reformjában. Obama a hétvégén érzelmektől túlfűtött beszédben, a választás előtt elhunyt nagyanyjára emlékezve gyakorlatilag hazudozással vádolta azokat, akik szerint a reform nyomán jelentősen megkurtítják az idősek ellátását.

Felvetette azonban, hogy nem feltétlenül szükséges az állami biztosító létrehozása, hogy így kényszerítsék díjaik és kiadásaik mérséklésére a magánbiztosítókat. Előfordulhat, hogy a biztosítottak - magánszemélyek és vállalkozások - szövetkezetekbe tömörülve tárgyalnának a szolgáltatókkal, így kényszerítve őket áralkura.

Az Obama-kormányzatot sokkolta a republikánus párt jobbszárnyának hangos és harcias kampánya, amely az Atlanti-óceán túlpartján is politikai botrányt kavart. A brit egészségüggyel riogattak ugyanis, amelyet a "szocialista példának" neveztek. A brit kormány és ellenzék számára kellemetlen módon pedig két konzervatív európai parlamenti képviselő bátorította őket.

A republikánusok jól választottak, mert az osztrák, német vagy francia rendszeren valószínűleg kevesebb fogást találtak volna. A brit egészségügy gyengéje viszont, hogy sok esetben a betegek várólistára kerülnek és hetek, hónapok telnek el a sebészi beavatkozásig. A brit szisztéma azonban mindenkire kiterjed, az Egyesült Államokban viszont 47 millió embernek nincs biztosítása. Ám akinek van, azokkal napokon belül foglalkoznak az orvosok, és a rákos betegek gondozása általában jobb a tengerentúlon, mint Nagy-Britanniában - mondják kommentátorok.

Amerika ugyanakkor kétszer annyit, GDP-je 16 százalékát költi egészségügyre, mint a britek, a várható átlagéletkor azonban egy évvel rövidebb. Angliában közel 50 százalékkal több a kórházi ágy és harmadával kevesebb gyerek hal meg ötéves kora előtt, mint az Egyesült Államokban.

A tengerentúlon azok, akik meg tudják maguknak engedni a biztosítást, és elégedettek a szolgáltatással, attól félnek: rosszabb ellátást kapnak majd azzal, hogy az egész társadalom jogosulttá válik.

Obamát ugyanakkor saját oldaláról is támadják, a demokraták egy része sem hisz abban, hogy nemcsak nulla pluszköltséggel, de drasztikus megtakarításokkal lehetne többet adni.