A grúzok azt mondják, hogy falvaik lövetésére válaszoltak, és egy hatalmas orosz inváziót akartak megállítani, az oroszok szerint viszont a grúzok támadtak áruló módon az orosz békefenntartókra a szakadár Dél-Oszétiában. Ennek nyomán vonultak be úgymond nagyobb erők az orosz útlevéllel rendelkező helyiek és a békefenntartók védelmére.

Egy évvel az ötnapos háború után a Moszkva által függetlenként elismert volt grúz terület, Dél-Oszétia határán jelentős a feszültség és szórványos lövöldözések történnek, a háború fellángolása azonban nem valószínű.

Az Egyesült Államok javítani akarja kapcsolatait Moszkvával, a polcra tette a Grúziáról szóló vitát és nyugati politikai vezetők is azt mondják, hogy a Moszkvát rendszeresen irritáló Szaakasvili grúz elnök szarvashibát követett el, amikor országát háborúba vitte a hatalmas szomszéddal.

Olyan elemzések is napvilágot láttak a nyugati sajtóban, amelyek nyíltan megkérdőjelezik az elnök demokratikus elkötelezettségét, aki ellen az idén tömegtüntetések zajlottak a fővárosban. Még Joe Biden amerikai alelnök is figyelmeztette, hogy katonai erővel nem kaphatja vissza a most az orosz befolyás alá került Abháziát és Dél-Oszétiát.

A Financial Times kommentárjai szerint Grúzia csak akkor édesgetheti vissza a területeket, és szerezheti vissza lakosaik bizalmát, ha jólétet teremt, és valódi demokratikus állammá válik. A burkolt bírálatok ellenére azonban a nyugati szövetségesek tetteikkel határozottan Grúzia mellett állnak ki: továbbra is támogatják az országot, és jelentős segélyeket adnak az újjáépítésre, nem kis részben az országon átfutó energiavezetékek miatt. A háborús károkat grúz oldalon 1 milliárd dollárra tették, enyhítésükre 4,5 milliárdot ajánlottak fel.

A háború hozadéka, hogy 30 ezer ember továbbra sem tud visszamenni otthonába, legtöbbjük Dél-Oszétiából elmenekült grúz - közölte az évfordulón az Amnesty International. A jogvédők szerint mindkét oldal súlyosan megsértette az emberi jogokat a háború idején. Az oszétek etnikai tisztogatást hajtottak végre, a grúzok pedig nehéztüzérséggel lőtték a dél-oszét fővárost.

Egyes elemzők szerint most olyan status quo alakul majd ki, mint Cipruson, ahol 1974 óta létezik a csak Törökország által elismert államalakulat.