Évi 100 gigawattot, azaz 100 erőmű termelésének megfelelő energiát állíthatnának elő azok az afrikai és közel-keleti naperőművek, amelyeket európai cégek akarnak építeni a sivatagban.

A Münchenben most aláírt egyezmény szerint 12 európai energetikai cég, 400 milliárd eurót költ a projektre. A résztvevők között van az ABB, a Siemens, az E.ON, az RWE a Deutsche Bank és a Munich Re.

Marokkótól egészen Szaúd-Arábiáig nyúlna azoknak a naperőműveknek a sora, amelyek 2050-re az európai elektromos áram igények egyhatodát elégítenék ki.

A projekt megvalósítására létrehozott Desertec Ipari Kezdeményezés, a DII azt ígéri, hogy az előállító országok energiaigényeinek jelentős részét is fedezni fogja. A program része az is, hogy a tenger vízét ivó- és öntözővízzé átalakító telepeket építenének
A nagyszabású elképzelés egyelőre csak papíron létezik, illetve ott sem teljesen. Sok részlet tisztázatlan még, például az, hol építsék fel az erőműveket, mikor indulhat meg az áramszolgáltatás, mekkorák lesznek a költségek és bevételek és hogyan fogják garantálni a létesítmények biztonságát.
Októberre áll fel az az iroda, amely három évet tölt majd a tervek felvázolásával.

A Süddeutsche Zeitung német lap szerint 10 év múlva indulhat meg az energiaszolgáltatás. A résztvevők által forradalminak tartott elgondolásnak azonban megvannak a bírálói is. A jelenleg a német koalíciós kormányban helyet foglaló szociáldemokraták szerint például a 400 milliárdot a válságtól sújtott eurozónában is el lehetne költeni, mert ott is vannak olyan helyek, ahol süt a nap.

Azt is kifogásolják, hogy vezető multicégeké lesz az irányítás, és nem több, kisebb vállalat hálózata szolgáltatja majd az energiát. Üzleti laptól szokatlan módon a német Handelsblatt pedig azt jegyezte meg: fennáll az "ökogyarmatosítás" veszélye.