Az év eleji soros orosz-ukrán gázvita és a többszázezer otthont érintő kényszerű fűtés-stopp Európában ismét előtérbe helyezte az alternatív energiaszállítások kérdését.

Az egyik ilyen kiegészítő megoldás a cseppfolyósított földgáz lehet, amelyből egy éven belül jóval többet tudnak majd előállítani a világ több pontján, mint korábban. A vezetéken szállított földgázzal szemben, amelynek árát hosszú időre szóló szerződésekben lekötik, a cseppfolyósított földgáz, vagy más néven LNG sajátossága, hogy azonnali piacokon is lehet árulni, és így ára gyorsan reagálhat a piaci keresletre.

Mint a Financial Times megjegyzi, az idén és jövőre egy sor LNG-gyártó kapacitás lép üzembe - például Katarban - , s ennek nyomán elvben 30 százalékkal több cseppfolyósított földgáz kerülhet a piacra, mint korábban. A termék egy részére az árat rögzítő, hosszú távú szerződéseket kötöttek, de egy másik része az azonnali piacokra kerül. Ez a tény még inkább lenyomja a földgázárakat. A felhasználók - például erőművek és a válság-sújtotta ázsiai autóüzemek - már így is jelentősen visszafogták igényeiket.

Mindez azzal jár, hogy az LNG amerikai és európai piacokat keres magának. Az Egyesült Államokban és Európában is több felvevő terminált helyeznek hamarosan üzembe, például Louisianában, Walesben és az Olaszország észak-keleti részén fekvő Rovignóban.

A Magyarország számára fontos, a horvátországi Krk szigeten épülő terminál 3 év múlva kezdi meg a működést.

Cseppfolyósított földgázból jelenleg a világ gázigényeinek 7 százalékát fedezik, ám az arány most változhat. Az FT-nek nyilatkozó szakértők ugyanakkor figyelmeztettek, egyelőre nem várható, hogy az új gyárak teljes kapacitással működnek majd.

Az LNG-t mínusz 161 fokra hűtik, majd ilyen állapotban töltik tankhajókba. A célállomásokon ismét felmelegítik és ezután töltik a gázt az azt továbbküldő terminálokba.