Annak ellenére, hogy világszerte megkérdőjelezték a jogosságát és Obama új amerikai elnök szeretné bezárni a fogolytábort, a guantánamói katonai bíróság vezetője ellenáll az elnöki rendeletnek. A telepen felállított hadbíróság, amely az évek óta fogva tartott úgynevezett "ellenséges harcosok" ügyében indított több év csúszás után pereket, nem akarja leállítani az eljárást egy szaúdi vádlottal szemben.

A vád szerint a férfi szervezte meg a Cole amerikai hadihajó elleni motorcsónakos merényletet, amelyben 9 évvel ezelőtt 17 tengerész halt meg. James Pohl főbíró szerint a hadbíróságot létrehozó törvény a bírák kizárólagos jogává tette, hogy elhalaszthassák a pereket, és Abd el-Rahim ügyének halogatása "sértené a közérdeket".

A Pentagon közben azt állítja, mindenben eleget tesz az elnöki rendeletnek, melynek értelmében 120 napra le kell állítani az összes eljárást. A jogi patthelyzetben az a furcsa helyzet is előállhat, hogy ejtik az el-Rahim elleni vádakat, majd később újra vádat emelnek ellene. A 2002-ben elfogott szaúdi férfi volt az egyik úgynevezett "értékes fogoly", akin a waterboarding néven elhíresült szimulált vízbefojtási technikát alkalmazták - ismerte el a CIA.

Védői szerint fel kell menteni, ahogy az egy másik, hasonlóan kezelt fogoly ügyében történt. Obamának azonban azt is figyelembe kell vennie, hogy több Guantánamóról szabadult fogoly időközben csatlakozott a radikális mozgalmakhoz, például az al-Kaidához.

Közben a kubai forradalom egykori vezetője, a betegeskedő Fidel Castro felszólította Obamát: feltételek nélkül szolgáltassa vissza Guantánamót Kubának. Ha ezt nem teszi meg, akkor megsérti a nemzetközi jogot és arrogáns nagyhatalmi vezetőként viselkedik majd egy ki országgal szemben - mondta. Az Egyesült Államok - egy amerikai törvény értelmében - 1902 óta "meghatározatlan időre" bérli a Guantánamói-öbölt Kubától.