Infostart.hu
eur:
366.87
usd:
333.97
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő

Tényleg "fekete"-e Obama? Vannak, akik szerint nem

Barack Obama nem is fekete, mivel édesanyja fehér, és nem rabszolgák voltak az ősei - vélekednek egyesek az Egyesült Államokban. Szerintük a következő amerikai elnök "kevert származású". Csakhogy a Harvard Egyetem hasonló gyökerű professzora szerint a társadalomban sosem létezett ez a kategória, valakit vagy fehérként vagy feketeként határoznak meg. Most akkor Obama lesz az Amerikai Egyesült Államok első fekete elnöke, vagy nem?

Vannak, akik számára a kijelentés, hogy "Barack Obama az Egyesült Államok első fekete elnöke", meglehetősen ellentmondásos. Egy Amerikában ismert afroamerikai író, Debra J. Dickerson például kijelentette, hogy a demokrata szenátorra nem pontos a "fekete" kifejezés alkalmazása, mivel nem rabszolgák leszármazottja. Azaz, nem fekete - egyáltalán nem az.

Sokan vannak ugyanakkor, akik úgy fogalmaznak, Obama "részben fekete". A politikus édesanyja fehér, csak édesapja fekete, szerintünk ezért nem pontos őt feketének nevezni. Számukra Obama "kevert származású" - ezt mondta egyébként magáról a megválasztott elnök is a győzelme utáni első sajtótájékoztatón.

A Harvard Egyetem professzora, Kimberly McClain DaCosta, aki társadalmi, afrikai és afroamerikai tanulmányokat oktat, a BBC honlapján megjelent cikkében azt írja, számára az Obama faji hovatartozásáról szóló vita azért bajos, mert a pontos meghatározás keresése feltételezi, hogy létezik pontos meghatározás.

Mindez feltételezi azt is, hogy a fajok valódi, természetes, biztos létezők. Ez pedig ellentmondani látszik annak, amit évtizedek óta tanítanak az Egyesült Államok iskoláiban: hogy az emberek osztályozására szolgáló kategóriák társadalmi szülemények, és azok térben és időben különbözőek, változhatnak.

Ez azonban, úgy látszik, nem elég azoknak, akik pontosan meg szeretnék határozni, hogy Obama melyik "fajhoz" tartozik. Amikor az emberek azt mondják, Obama fekete, akkor a szenátor saját önmeghatározását is elfogadják, és rámutatnak arra, milyen embert látnak, amikor vetnek rá egy pillantást - egy feketét.

Amikor egyesek amellett érvelnek, hogy Obama "kevert származású", arra mutatnak rá, hogy édesapja fekete, édesanyja pedig fehér, és így "vegyes" családban nevelkedett.

Már a kérdés feltevése is érdekes

Amit a kérdésben a professzor a legérdekesebbnek talál, az az, hogy egyáltalán feltesszük. Ugyanis az Obama származásáról szóló kérdésre már megszületése előtt válaszoltak.

A politikus származásának meghatározása társadalmilag ugyanis igazodik a régi egytényezős szabályhoz: akárki, akinek vannak afrikai gyökerei, fekete. Azaz várható, hogy Obama feketeként határozza meg magát. Ez egyrészt elfogadható, másrészt pedig lényegtelen - írja a professzor.

Arra ugyanis, aki Obamát "kevert származásúnak" nevezi, az amerikai történelem bármelyik időszakában igencsak furán néznének, mivel a "kevert származás" társadalmilag nem létező fogalom, az emberek nem határoznak meg így valakit.

Persze az utolsó húsz évben a kevert származásúak erőfeszítése a vegyes családok destigmatizálására, széleskörű elismertetésére egészen sikeres volt, a szövetségi kormány már számon tartja ezt a "kategóriát" is.

Mégis, DaCosta szerint a kérdés, hogy Obama fekete vagy kevert származású-e, a vegyes családokban nevelkedettek tapasztalatainak és identitásának alapvető félreértését tükrözi. Õk ugyanis, köztük a BBC cikkének szerzője, akinek afroamerikai apja és ír-amerikai édesanyja van, a faji változások frontvonalában nőttek fel, ahol az új szabályok gyakran összecsaptak a régiekkel - még akár magukon a családokon belül is.

Többségüknek fekete identitásuk van. Ugyan nem állnak hadilábon a "kevert származással", másrészt azonban abba a környezetbe születtek és abban nőttek fel, ahol az egész faji kérdés a feketeellenes előítéletekben gyökerezik.

Számukra a fekete és a vegyes identitás nem zárja ki egymást, és megtanultak együttélni ezzel az ellentmondással. Kimberly McClain DaCosta szerint talán itt az ideje, hogy mások is megtanuljanak együttélni ezzel a kettősséggel.

Címlapról ajánljuk
Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.

Parlamenti szerda – Itt a büdzsévita vége

Lezárul a jövő évi költségvetési törvényjavaslat hétfőn kezdődött, összesen harmincórás általános vitája szerdán az Országgyűlésben, amely ezt követően megvitatja a 2027-es büdzsét megalapozó előterjesztés tárgyalását.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Ilyen lesz jövőre a nyugdíjrendszer – Minden, amit a nyugdíjemelésről vagy a SZÉP-kártyáról tudni kell

Ilyen lesz jövőre a nyugdíjrendszer – Minden, amit a nyugdíjemelésről vagy a SZÉP-kártyáról tudni kell

A nyugdíjkasszát érintő, elfogadásra váró törvényjavaslatok (2027. évi költségvetési törvény, a 2027. évi költségvetést megalapozó törvény és az alacsony összegű nyugellátások emeléséről szóló törvény) tükrében érdemes megvizsgálni, hogy jövőre milyen elemek változnak és melyek maradnak változatlanok a magyar nyugdíjrendszerben. Ezek a körülmények érintik az összes öregségi nyugdíjast és a hasonló nyugdíjszerű ellátásokban részesülőket, azaz 2,4 millió embert, valamint a jövőre nyugdíjba készülő további százezer főt, összesen a teljes magyar lakosság több mint egynegyedét. A törvényjavaslatok vitájában talán még esély nyílhat néhány további fontos módosítás megszavazására is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×