Az újságírásban nem az számít, amiről beszélnek, hanem az, amiről nem - szól a régi mondás és úgy tűnik Mihail Szaakasvili grúz elnök tudja, hogyan kell kezelni a világ nagy médiumait. Az Egyesült Államokban tanult, angolul folyékonyan beszélő fiatal elnök rendszeresen feltűnik a CNN-ben és más médiumokban, hogy a Dél-Oszétia körüli konfliktus grúz oldalát mutassa be. Szaakasvili sikeresen alkalmazza az olyan hívószavakat és témákat, mint a "demokrácia", a "közös nyugati értékek védelme" vagy éppen a "szomszédjait fenyegető Oroszország".

Oroszországban közben még a liberális - értsd: nem felétlenül háborúpárti - újságírók is a fejüket fogják, amiért Moszkva nem tudja a nyugati nézők számára érthetően tálalni véleményét. Az oroszok csak Vitalij Csurkin ENSZ-nagykövetet és Szergej Lavrov külügyminisztert tudják előállítani. Előbbi, bár kiválóan beszél angolul, kevéssé ismert, utóbbi pedig hagyományos hivatalnokként eddig nem jeleskedett abban, hogy a nyugati nézők számára is befogadható nyelvezettel adja elő üzenetét. A legtöbb orosz nyilatkozó pedig csupán a hazai közönségnek beszél, akiket nemigen kell meggyőzni.

Így fordulhatott elő, hogy a nyugati újságok és elektronikus médiumok a konfliktus központi témájává a Grúzia elleni orosz támadást és nem a Dél-Oszétia visszafoglalására indított előző napi grúz akciót tették meg. Több nyugati lap címlapján nem a romhalmazzá lőtt Chinvali, hanem az oroszok által támadott tisztán grúz Gori szerepelt, a fényképeken vérző és síró idős embereket, az orosz támadás civil áldozatait lehetett látni. A CNN mellett a BBC is a front grúz oldaláról vagy a távoli Moszkvából jelentkeznek be, így a grúz veszteségeket jobban bemutatják, ami pedig Dél-Oszétiában történt, az a "független forrásból nem sikerült megerősíteni" - kifejezéssel toldják meg.

Az oroszok hagyományos gyanakvása a nyugati újságírókkal szemben és a bejutás akadályozása nem segíti az árnyaltabb kép kialakítását. A BBC vasárnap esti híradójában például csak több grúziai tudósítás után jegyezte meg az egyik riporter, hogy "a konfliktusnak a másik oldalon is vannak áldozatai". Mivel Moszkva szerint nagyságrendekkel több ember halt meg a grúz támadásban és többen is menekültek el, ezért az efféle tudósítások csak az "oroszellenes nyugat" képét erősítik bennük.

Az angol nyelvű médiában érdekes kivétel a brit Guardian és a Time magazin: a Kremlt korábban élesen bíráló brit liberális lap valamiért úgy döntött, hogy nem a hagyományos narratívát követi, és szombaton óva intette olvasóit attól, hogy a jó és a rossz küzdelmét lássák a grúz-orosz konfliktusban. Egyrészt arról írt, hogy Mihail Szaakasvili grúz elnök sem a demokrácia bajnoka: nem tudta felszámolni a korrupciót, a kormányellenes tüntetéseket és médiát pedig letörte, másrészt, hogy a kisebb ország hazafisága mögött a még kisebb népcsoporttal szembeni helyi nacionalizmus búvik meg. A nyugatnak óvakodni kell a Szaakasvili melletti nyílt kiállástól - írta a Guardian.

Az amerikai Time magazin pedig azt jegyezte meg, hogy Szaakasvili elnök magát a NATO-t akarta kényszeríteni a mellette való kiállásra, holott a szövetség vezetői többször figyelmeztették, hogy ne katonai úton oldja meg a dél-oszét problémát. A magazin említi a Chinvali elleni grúz légi, páncélos és tüzérségi támadást, "aminek hírére Tibilisziben úgy ünnepeltek, mintha megnyerték volna a foci VB-t".

Ezek a médiumok is hozzáteszik azonban, hogy bár Moszkva a civilek védelmével indokolja fellépését, valójában a két hozzá lojális régió támogatásával akarja akadályozni Grúzia NATO-tagságát és elősegíteni a "rezsimváltást" Tbilisziben.