A dél-dakotai és montanai előválasztással lezárult a Demokrata Párt szavazási folyamata. A CNN hírtelevízió becslése szerint Dél-Dakotában Clinton, Montanában pedig Obama nyert meg; előbbi államban a volt first lady 56-44 arányban vezetett a voksok 67 százaléka ismeretében, utóbbiban az illinoisi szenátornak volt 58-39-os előnye a szavazatok feldolgozása elején.

Mivel azonban a nap folyamán legalább 20, a szavazatáról szabadon döntő szuperdelegátus állt Obama mellé és további 10 olyan delegátus is támogatásáról biztosította, aki John Edwards, a versenyből korábban kiesett aspiráns küldötte volt, a politikus elérte a bűvös 2118-as számot.

A minnesotai St. Paulban a szavazás lezárulta után mondott, előre megírt győzelmi beszédében így Obama kijelentette: "Én leszek a demokrata jelölt". Obama méltatta, hogy vetélytársa, Hillary Clinton választók millióit lelkesítette föl. Hozzátette, hogy saját kampányán javítani tudott a volt first lady elleni küzdelemben.

Öt hónapos ádáz küzdelem

Obama győzelme öt hónapi ádáz küzdelem után született meg, a párt mélyen megosztottá vált. A politikus megelőzte az egykor abszolút esélyesnek tartott Hillary Clinton New York-i szenátort, rekord szintű kampányadományt gyűjtött össze, és soha ekkora számban fekete választók még nem vettek részt előválasztásokon.

Obama mögé állt a független és a fiatal szavazók jelentős része, továbbá őt támogatták a tehetős és képzettebb demokrata választók. S bár Obama 33 fordulóban aratott győzelmet, Clinton csak 20-ban, nem sikerült maga mögött felsorakoztatnia a fehér lakosság, a kékgalléros munkások, továbbá az idősebb és a hispán választók nagy tömegeit.

Clinton az előzetes híreknek megfelelően nem jelentette be kedd esti beszédében, hogy visszalép a versenyből, így hivatalosan még folytatja kampányát.Mint hangsúlyozta, úgy fog eljárni, hogy a Demokrata Párt érdekét szolgálja. Korábbi érvelését megismételve hangsúlyozta, hogy neki lenne a legnagyobb esélye a győzelemre a novemberi elnökválasztáson. Elmondta, hogy csaknem 18 millióan szavaztak rá, és éppen az ingadozó államokban győzött, amelyek a novemberi elnökválasztási győzelem kulcsát jelentik.

Gratulált Obamának az előválasztási versenyben nyújtott "rendkívüli teljesítményéhez", viszont nem ismerte el, hogy vetélytársa legyőzte őt és megszerezte a jelöltséget.

Ugyanaznap azonban, egy demokrata kongresszusi képviselőkkel folytatott beszélgetésen úgy fogalmazott: nyitott arra, hogy Obama alelnökjelöltje legyen. Az elemzők megkezdték annak mérlegelését, hogy elképzelhető-e az Obama-Clinton álompárosítás, és ez erősítené-e a Demokrata Párt győzelmi esélyeit?

A januárban kezdődött amerikai előválasztási kampányban már korábban is felmerült, hogy a két szenátor együtt induljon a novemberi elnökválasztáson, de eddig sem Clinton, sem Obama nem jelezte, hogy elvállalná a másodhegedűs szerepét, közvetve elismerve a rivális nagyobb esélyeit az elnökjelöltségre.

McCain már felvette a kesztyűt

Ha Obama költözik be a Fehér Házba, 47 évesen az egyik legfiatalabb elnök lesz. Ha viszont republikánus vetélytársa, a 72. évét taposó John McCain szenátor nyer novemberben, akkor ő lesz a legidősebb hivatalba lépő elnök.

A Louisiana állambeli New Orleansban tartott beszédében McCain kedd este a maga részéről "megnyitotta" az őszi általános elnökválasztási versenyt. Üdvözölte Obamát mint leendő jelöltet, s azonnal támadta, amiért kész feltételek nélkül tárgyalni a világ zsarnoki vezetőivel Havannától Phenjanig, ugyanakkor nem utazik el Irakba, hogy személyesen tájékozódjék az ottani helyzetről.

A vietnami háborús veterán McCain hangsúlyozta: őt nem tegnap ismerte meg az amerikai nép, mint Obamát, és a problémák kétpárti megoldásának hosszú történetét tudja maga mögött.

Az arizonai szenátor azt mondta, ő az, aki megfelelő változást hozna az amerikai elnökségbe, nem pedig Obama, aki eddig - vele ellentétben - nem hozott kemény döntéseket, nem fordult szembe saját pártjával a valódi változás érdekében.