A szakember kifejtette: az 1991, Jugoszlávia szétesése tartó időszak politikai realitásai kijelöltek egyfajta utat, hatalmas feszültség halmozódott fel az albánokban és a szerbekben egymás iránt, így nem maradt más megoldás, mint Koszovó függetlenségének kikiáltása.

Az albánok hallani sem akarnak semmi olyanról, ami őket bármilyen lazán, formálisan, akárcsak rövid időre is a szerbekhez kötné, így a szerbek javaslatai számukra nem képeztek tárgyalási alapot - tette hozzá Juhász József.

Az egyetemi tanár szerint Oroszországot kivéve ma már minden nagyhatalom elfogadja a koszovói függetlenség realitását.

A délszláv-szakértő Szerbia jövőjéről azt mondta: az ország befelé megy a válságba, és erősödik az oroszorientáció.

Ez Magyarország számára nem kedvező, és noha Budapest előbb-utóbb nyilván elismeri majd Koszovó függetlenségét, érdemes minden erejével támogatnia Szerbia euroatlanti integrációját - emelte ki a szakember.

Juhász József úgy véli, hogy erre a kedélyek csillapodás után van is esély, amikor a szerbek is elkezdenek reálisabban gondolkodni, és oroszbarátságuk is kevésbé lesz lelkes.

Az egyetemi tanár a tágabb térségről kijelentette: ha Bosznia-Hercegovina és Macedónia túléli a következő hónapokat - amire szerinte van esély -, akkor történelmi értelemben lezárulhat a délszláv válság legsúlyosabb szakasza.