Infostart.hu
eur:
364.71
usd:
309.9
bux:
0
2026. május 2. szombat Zsigmond

Elveszettnek hitt felvételek leplezik le a terroristákat

A Spiegel hamburgi hírmagazin főszerkesztőjének sikerült felkutatni azokat a hangszalagokat, amelyek több mint 30 évvel ezelőtt a stuttgarti bíróság zárt tárgyalásán készültek a Vörös Hadsereg Frakció nevű szélsőbaloldali terrorcsoport vezetői elleni per során. A hangfelvételeket felhasználják a szeptember elejére tervezett tévés dokumentumfilmben.

30 éven át elveszettnek hitték az eredeti hanganyagot, de a Vörös Hadsereg Frakcióról készülő dokumentumfilm készítői, köztük a Spiegel főszerkesztője, a stuttgarti fellebbviteli bíróság archívumában váratlanul rábukkant a hangszalagokra.

A hatóságok, valamint az akkori per vádlottjainak beleegyezésével mintegy 12 órás felvétel állt a rendelkezésükre a két részes történelmi dokumentum-műsor összeállításánál. Ebből részleteket játszanak be a szeptember elejére tervezett adásban, amelynek során a Vörös Hadsereg Frakció bíróság elé került - és azóta elhunyt - valamennyi vezetője, köztük Ulrike Meinhof, Andreas Baader és Gudrun Ensslin vallomása is hallható lesz.

Radikális diákmozgalomból nőtt ki

A Vörös Hadsereg Frakció vagy más néven, két alapítójáról, Andreas Baaderről és Ulrike Meinhofról elnevezett Baader-Meinhof Csoport 1968-ban a radikális baloldali diákmozgalmakból kinőtt nyugat-német terrorcsoport volt, amely a keletnémet titkosszolgálat, a Stasi anyagi és a palesztin terrorszervezetek fegyveres támogatását is élvezte.

A csoport a működését 1968. április 2-án, két frankfurti áruházlánc felgyújtásával kezdte meg. Ezért az akcióért Andreas Baadert és Gudrun Ensslint három éves börtönbüntetésre ítélték. A Konkret magazin egyik ismert baloldali újságírója, Ulrike Meinhof meglátogatta őket a börtönben, ahol sikerült őt meggyőzniük nézeteik helyességéről.

Az RAF a később ismertté vált formájában 1970. május 14-én tűnt fel a színen, amikor is egy fegyveres kommandója immár a közben csatlakozott Ulrike Meinhof vezetésével kiszabadította a foglyokat a börtönből. Az ezt követő években a Vörös Hadsereg Frakció számos ember életét követelő merényleteket követett el.

Börtönbüntetés a vezetőknek

Vezetőik egy részét 1974-ben sikerült letartóztatni, és az 1975. május 21-én kezdődött perben Baadert, Ensslint, Meinhofot és Raspét 10 évnél hosszabb börtönre ítélték. Az önmagával meghasonlott Ulrike Meinhof 1976. május 9-én felakasztotta magát a cellájában.

Követőik a 90-es évek elejéig több merényletet hajtottak végre, de vezetőik idővel rendőrkézre kerültek, és a szervezet időközben feloszlatta önmagát.

Hanganyag: Vincze András

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.05.04. hétfő, 18:00
Fodor Gábor
volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője
Eltaláltak az ukránok egy lopakodó vadászbombázót, elmaradnak a Győzelem Napi rendezvények Oroszországban - Híreink az ukrán frontról szombaton

Eltaláltak az ukránok egy lopakodó vadászbombázót, elmaradnak a Győzelem Napi rendezvények Oroszországban - Híreink az ukrán frontról szombaton

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök júniusban induló, átfogó hadseregreformot jelentett be, amelynek középpontjában a katonák illetményének emelése, a szerződéses szolgálati rendszer megerősítése és a régóta frontszolgálatot teljesítők fokozatos leszerelésének mérlegelése áll. Eközben Andrij Szibiha külügyminiszter manipulációnak minősítette Oroszország május 9-i tűzszüneti ajánlatát, állítva, hogy Kijev hivatalos javaslatot nem is kapott. Joschka Fischer, egykori német külügyminiszter szerint Trump második elnöksége alatt az amerikai európai szerepvállalás erodálódik, és Európa történelmi léptékű kényszer elé kerül: saját biztonsági és politikai felelősségét önállóbban kell megszerveznie.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×