Az 1960-as, Fidel Castro meggyilkolására irányuló terv a CIA törvénytelen ügyeit és tisztességtelen trükkjeit feltáró dokumentumban olvasható, amelyet kedden hoztak nyilvánosságra.

Az iratokból kiderül, hogy 1960-ban a CIA megpróbált egy korábbi FBI-ügynök, Robert Maheu révén Johnny Roselli Las Vegas-i alvilági bandafőnök közelébe férkőzni, hogy az segítsen végrehajtani a kubai elnök, Fidel Castro elleni merényletet.

A volt ügynök olyan nemzetközi vállalatok képviselőjeként mutatkozott be, amelyek gazdasági érdekei sérültek Castro hatalomra kerülése és bejelentett intézkedései miatt.

A kubai vezető ekkor tiltotta be a szerencsejátékot, ezáltal hatalmas kiesést okozva az alvilágnak is.

A maffiafőnök két olyan gengszert ajánlott az ex-ügynöknek a merénylet végrehajtására, akik a legkeresettebb bűnözők között voltak az Egyesült Államokban. Egyikük Momo Salvatore Ciancana, aki Al Capone helyét vette Chicagóban, a másik pedig Santos Trafficante volt.

A két férfinak 150 ezer dollárt ajánlottak, hogy végezzenek a kubai elnökkel.

Mivel a fegyveres merénylet végrehajtását túl veszélyesnek ítélték, így a mérgezés mellett döntöttek: hat méreggel teli tablettát kaptak, amelyet Castro ételébe vagy italába kellett volna becsempészniük.

Ciancana és Trafficante egy, a kubai elnökhöz közel álló hivatalnokot, Juan Ortát bérelt fel, hogy a pirulákat elhelyezze Castro ételében, azonban a férfi több sikertelen kísérlet után meghátrált.

A kubai férfi javasolt maga helyett egy másik merénylőt, ám ő sem tudta teljesíteni a küldetést.

A sikertelen Disznó-öbölbeli partraszállás után a CIA végleg letett Castro meggyilkolásáról, és visszakapta a méregfiolákat.

Johnny Roselli holttestét 1976-ban találták meg egy olajos tartályban Florida partjainál.

A titkosítás alól feloldott dokumentumokból kiderül, hogy a CIA meg akarta gyilkoltatni a kongói miniszterelnököt, Patrice Lumumbát, a dominikai diktátort, Rafael Trujillót, valamint a chilei tábornokot, René Schneidert is; az ügynökség korábban valamennyi ügyben tagadta érintettségét.

A CIA 1950-es és 1970-es évek közötti, törvénytelen ügyeit feltáró, a csak "családi ékszerként" emlegetett dokumentum 1973-ban készült James Schlesinger, az ügynökség akkori vezetőjének megbízásából.

A CIA igazgatója ebben a közel 700 oldalas iratban kívánta feltárni a hidegháborús években a titkosszolgálat szolgálati szabályzatát sértő eseteket, a merényletkísérletek mellett kémügyeket, betöréseket és lehallgatásokat.