Az ezredfordulót követő hőhullámok, főleg a 2003- és 2004-es tartós kánikula Szlovákiában is alaposan próbára tették az emberek tűrőképességét.

A hőség itt is elsősorban az idősebb, gyakran beteg embereket viselte meg, de sok gondot okozott azoknak is, akik munkahelyeiken voltak kénytelenek átvészelni a kritikus napokat.

A kormány csak tavaly reagált az egyre gyakoribb kánikulákra, rendeletével a munkaadókat próbálja arra kényszeriteni, hogy tegyék elviselhetőbbé a munkavégzést a forró, nyári napokon.

Eszerint a munkaadó köteles biztositani, hogy az irodákban a hőmérséklet ne haladja meg a 29 C fokot. Amennyiben erre nem képes, köteles leröviditeni a dolgozók munkaidejét és fedezni a bérkiesést.

A munkáltatónak azt is biztositania kell, hogy az irodákat ne érje közvetlen napsugárzás, tehát redőnyöket kell szereltetnie az ablakokra.

Ugyancsak a munkaadó kötelessége a megfelelő mennyiségű folyadék, szóda vagy ásványviz téritésmentes biztositása.

Természetsen mindez főleg az adminisztrativ, irodai dolgozókat védi, más ágazatokban, például az épitóiparban vagy a közlekedésben külön előirások vannak érvényben.

Eddig nem volt arra szükség, hogy az országos tiszti főorvos, vagy a polgári védelem parancsnoka hő-készültséget rendeljen el, nem is létezik olyan jogszabály, mely ezt kötelezővé tenné.

Egyelőre senki sem kötelezheti arra a klimatizációval ellátott középületek üzemeltetőit, hogy szélsőséges kánikula esetén menedéket biztositsanak azoknak, akik nem birják a hőséget és nem tudnak másként védekezni.

A kánikula nagy gondokat okoz az egészségügyi létesitményekben is. Az elavult kórházakban gyakran hiányzik a klimatiziáció, ez sok esetben érvényes a műtökre is, is a nyáron gyakran előfordul, hogy a nagy hőség idején csak a halasztást nem tűrő operációkat végzik el az orvosok.