Infostart.hu
eur:
365.28
usd:
315.12
bux:
150666.43
2026. augusztus 31. hétfő Bella, Erika

Parlamenti helybenjárás miatt késik a szerb kormányalakítás

Belgrádban vasárnap sem sikerült előbbre lépni a három és fél hónapja várt kormány megalakulása ügyében, mivel a parlament - nem lévén meg a döntéshozáshoz szükséges létszám - csak öt percig dolgozott, aztán bezárták az ülést.

A január 21-i választást követő idegtépő, többször a végleges összeveszés közelébe jutó tárgyalássorozat végén, pénteken állapodtak meg a demokratikusnak minősített szerbiai pártok arról, hogy - egész Európa nyomásának engedve - együtt alapítanak kormányt Vojislav Kostunica eddigi miniszterelnök vezetésével.

Az egyezségnek az is része volt, hogy új parlamenti elnököt választanak a szélsőséges nacionalistának tekintett szerb radikálisok alelnöke, Tomislav Nikolic helyébe, aki a hét elején Kostunica pártjának támogatásával került tisztségébe.

Furcsa javaslat

Ezek után a szombat estére összehívott parlamenti ülésen a kormány vezető ereje, Boris Tadic államelnök Demokrata Pártja azt az eljárásjogilag igen furcsa javaslatot tette, hogy egyszerre tárgyalják a régi házelnök leváltását és az új megválasztását.

Ezt az indítványt a képviselők jó kétórás vita után elvetették, mondván, hogy nem lehet új házelnök megválasztásáról tárgyalni mindaddig, amíg elődjét el nem távolítják. A régi elnök leváltásáról szóló vitát vasárnap hajnalban berekesztették, s késő délelőtt - létszámhiány miatt - már nem lehetett folytatni.

A törvény szabta határidőig fennmaradt két és fél napban tehát a képviselőknek le kell váltaniuk házelnöküket, meg kell választaniuk utódát, el kell fogadniuk a minisztériumokról szóló törvényt - amely egyebek mellett legalizálja a külügy- és védelmi minisztérium eddig alkotmányosan megkérdőjelezhető működését -, és végül szavazniuk kell arról, hogy lesz-e Szerbiának kormánya három és fél hónappal a parlamenti választás után.

Címlapról ajánljuk
Európa függetlenebb lett az orosz gáztól, ám érzékenyebb a világpiacokra

Európa függetlenebb lett az orosz gáztól, ám érzékenyebb a világpiacokra

Az orosz gáz visszaszorítása megváltoztatta az európai gázárak dinamikáját is. 2011-2021 között az európai havi gázárváltozások ingadozásának 75 százalékát, 2022 után már 94 százalékát magyarázta a globális gázár-index megváltozása. A számot óvatosan kell értelmezni, mert a használt globális index maga is tartalmaz európai árat. A tendencia mégis fontos kérdést vet fel: lehet-e egyszerre diverzifikáltabb az ellátás és globalizáltabb a kockázat?
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Le lehet-e szállni az euróbevezetési vonatról?

Le lehet-e szállni az euróbevezetési vonatról?

A Tisza-kormány megalakulásával nagyot javult a magyar állam finanszírozási környezete. Az azóta eltelt négy hónap eredményei vegyesek: az uniós forrásokról megszületett a megállapodás, és mintegy 5000 milliárd forint külföldi tőke áramlott a magyar állampapírpiacra. Ám eközben a költségvetési fegyelem terén egyelőre jóval több az ígéret, mint a bizonyíték. A jövő költségvetési tervekre tett eddigi utalás, illetve a választási ígéretek fenntartása megkérdőjelezi az euróbevezetéshez szükséges feszes gazdaságpolitika megvalósíthatóságát. A hazai és nemzetközi tényezők változása miatt azonban Magyarország nem engedheti meg magának a 2000-es évek elején látott sodródást. Ha az őszi költségvetési tervek nem mutatnak erős elkötelezettséget az érdemi és hiteles hiánycsökkentés mellett, a befektetői bizalom gyorsan meginoghat. És ez nem egyszerűen csak azt jelenti, hogy euróbevezetés a 2040-es évekig tolódhat ki, hanem egy szétcsúszással fenyegető pálya esélyét is nagyban növeli.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×