Infostart.hu
eur:
365.43
usd:
311.85
bux:
133872.25
2026. április 26. vasárnap Ervin

Kivágják Anne Frank gesztenyefáját

Kivágják azt a gesztenyefát, amely Anne Frank vigasza volt azokban az időkben, amikor a zsidó kislány és családja egy hollandiai ház padlásszobájában bujkált a megszálló nácik elől.

Az amszterdami városi tanács úgy döntött, ki kell vágni azt a gesztenyefát, amelyet Anne Frank sokszor említett naplójában. A fát gomba támadta meg.

A hatalmas, 150 éves, 27 tonnás fát kivágják, egy oltványa azonban tovább él majd. A facsemete hamarosan a régi gesztenyefa helyére kerül.

Anne Frank és családja egy amszterdami ház szűk padlásán keresett menedéket a nácik elől 1942-ben, két évvel később azonban elárulták őket.

Az apa Auschwitzba került, de túlélte a fogolytábor borzalmait. Anne Frank, akinek történetét halála után megtalált naplójából ismeri a világ, a bergen-belseni koncentrációs táborban vesztette életét 15 éves korában, röviddel a világháború vége előtt.

Címlapról ajánljuk
Felületes volt az ellenőrzés – állítja a Trump-merényletkor a helyszínen lévő újságíró

Felületes volt az ellenőrzés – állítja a Trump-merényletkor a helyszínen lévő újságíró

A Fehér Házi Tudósítói Vacsorán elkövetett merényletkísérlet után megszólaltak a helyszínen tartózkodó szemtanúk. Gary O’Donoghue, a BBC News látássérült észak-amerikai tudósítója a bálteremben kialakult káoszról és a biztonsági protokoll hiányosságairól számolt be.

Így csapott le a csernobili radiokatív por Magyarországra

A csernobili atomerőmű negyven évvel ezelőtti robbanásából származó radioaktív anyagok terjedését nagyban befolyásolták a légköri viszonyok, ezért Magyarországot nem keletről, hanem egy északi kitérő után, északnyugatról érték el először a szennyező részecskék - olvasható a HungaroMet Zrt.-nek az ipari baleset évfordulójára készített összefoglalójában.
inforadio
ARÉNA
2026.04.27. hétfő, 18:00
Papp Zsolt György
a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke
Egy újrafelfedezett elmélet felülírhatja, amit a társadalmi egyenlőtlenségekről tudunk

Egy újrafelfedezett elmélet felülírhatja, amit a társadalmi egyenlőtlenségekről tudunk

Az elmúlt évtizedekben népszerűvé vált módszerek alkalmazásával olyan trendeket kapunk az iskolázottság szerinti homofíliára – vagyis a hasonló iskolázottságú és ezzel együtt közel hasonló társadalmi státuszú emberek közötti vonzalom erősségére – az USA államai vonatkozásában, amelyek nincsenek összhangban a 20. századra jellemző U-alakú amerikai jövedelemegyenlőtlenségi dinamikával. Ha azonban egy neves szociológus, James Coleman közel 70 éves ötletére építünk, már plauzibilis eredményeket kapunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×