Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

Száz embert öltek meg a feltételesen szabadlábon lévők

A próbaidőre szabadlábra bocsátott bűnözők majdnem száz gyilkosságot és további több száz súlyos bűncselekményt, egyebek mellett szexuális erőszakot követtek el az elmúlt két évben Nagy-Britanniában.

A statisztika szerint 2004-ben és 2005-ben a feltételesen szabadlábra bocsátott elítéltek 98 gyilkosságot követtek el, valamint 614 további súlyos bűncselekmény, egyebek mellett gyilkossági kísérlet, szexuális erőszak és gyújtogatás is a számlájukra írható.

A végleges számok valószínűleg ennél is magasabbak lesznek, 250 esetet ugyanis még mindig vizsgálnak.

Az adatokat mindössze két héttel azután hozták nyilvánosságra, hogy a sajtó és az ellenzék erősen kritizálta John Reid belügyminisztert a próbaidőrendszer ellentmondásos eredménye miatt.

A belügyminisztérium szóvivője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a próbaidőre bocsátott mintegy 150 ezer embernek csak töredéke, 0,2 százaléka került összetűzésbe a törvénnyel a vizsgált időszakban.

A liberális ellenzék ezzel együtt is skandalumot emleget, hozzátéve: a sokkoló számok azt mutatják, hogy a kormány nem képes megvédeni a társadalmat.

Angliában és Wales-ben 100 ezer emberre 144 börtönlakó jut, ami a legmagasabb arány Nyugat-Európában, de meghaladja például Törökország és a Koreai Köztársaság átlagát is.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×