Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

Megkínozták és megölték őket, mert megtehették

Tömegsírra bukkantak az ENSZ békefenntartók a Kongói Demokratikus Köztársaság egyik katonai bázisán. A sekély sírhantokban több mint 30 holttestet találtak. 28-an, köztük nők és gyermekek egy közeli menekülttáborból tűntek el élelemgyűjtés közben. Arra a kérdésre, hogy a kongói katonák miért kínozták meg és ölték meg az embereket, az ENSZ nyomozói azt a választ kapták: mert megtehették.

A Gety menekülttáborból augusztusban és szeptemberben összesen 28 férfi, nő és gyerek tűnt el. Élelemért mentek, és soha nem jöttek vissza. Egy táborlakó, akinek sikerült megmenekülnie, arról számolt be, hogy kongói katonák ejtették foglyul és ölték meg társait.

Mindez az ország első demokratikus választásának első és második fordulója között történt.

Az ENSZ békefenntartók emberi jogi nyomozói két katonától értesültek a szörnyű tettekről és a tömegsírról. Vallomásuk szerint a katonák először megkínozták és megerőszakolták áldozataikat, majd lelőtték vagy agyonverték őket. A két katonát most az ENSZ védi volt bajtársaiktól.

A Gety tábortól mintegy 15 kilométerre található katonai bázison sírhantok tömegét találták a békefenntartók, több mint 30 holttesttel.

"Befüvezték a tömegsírt, hogy elrejtsék. Amikor elkezdtünk ásni, már 10 centiméter mélyen láttuk a testeket. Szörnyű bűz terjengett" - idézte fel a sírok feltárását Louis Marie Bouaka ENSZ-nyomozó.

Az ügyben vizsgálatot indítottak, és a kongói hadsereg segítségével négy embert már le is tartóztattak, köztük magas rangú tiszteket is.

A tömegsír híre hatalmas csapást jelent Joseph Kabilának, a Kongói Demokratikus Köztársaság első demokratikus úton megválasztott elnökének. Hozzá közel álló források szerint az elnök azt szeretné, hogy minél gyorsabban bíróság elé állítsák a bűnösöket.

Az eset azonban jól jelzi, hogy mekkora kihívás lesz a polgárháborús évek alatt frakciókra töredezett és fegyelmezetlen hadsereg átalakítása.

Ráadásul számos egykori, sötét múltú milícia-vezető tölt be jelenleg is magas posztokat. Ezt kapták ugyanis cserébe azért, hogy együttműködtek a kormánnyal a 2002-es békekötéskor.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×