Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

Megdöbbentő fordulat a megmérgezett volt kém ügyében?

Egy volt munkatársa és barátja szerint a Londonban megmérgezett volt orosz kém attól félt, hogy Mario Scaramella olasz professzor végzett vele. Alekszandr Litvinyenko erről állítólag a halálos ágyán, telefonon beszélt Jurij Felstinszkijjel.

Az egykori KGB-ügynök állítólag halálos ágyán felhívta barátját, és korábbi szerzőtársát, hogy elmondja neki: attól fél, hogy az olasz szenátus Mitrohin-bizottságának szakértője végzett vele.

Alekszandr Litvinyenko november elsején találkozott Mario Scaramellával egy londoni szusibárban, ahol - az azóta elhunyt volt ügynök saját bevallása szerint - az olasz professzor idegesnek látszott és semmit sem evett.

A brit rendőrség úgy véli, hogy Litvinyenko ételébe egy darab radioaktív polonium-210-et csempészhettek, ami később az egykori ügynök halálát okozta. A többi között egy nukleáris hulladékok utáni nyomozással foglalkozó szervezetet vezető Mario Scaramella a Scotland Yardon keddi meghallgatásán tagadta, hogy köze lett volna Litvinyenko megmérgezéséhez.

<

Jurij Felstinszkij

A volt KGB-ügynök egykori szerzőtársa, Jurij Felstinszkij 1978-ban emigrált az Egyesült Államokba. Az orosz történész, aki "Oroszország felrobbantása" címmel írt közösen könyvet Litvinyenkóval, úgy gondolja, hogy orosz titkosszolgálati vezetők rendelték el az egykori KGB-ügynök likvidálását, így figyelmeztetve a disszidenseket, elsősorban a Vlagyimir Putyin elnök egyik fő kritikusának számító Borisz Berezovszkijt.

"Amikor november 12-e körül arról beszélgettem Alekszandr-rel (Litvinyenkóval - a szerk.), hogy ki mérgezhette meg, kizárólag a Mario nevű olasz pasit említettük. Akkor biztos volt abban, hogy Mario tette. (...) Minden kétséget kizáróan az orosz kormány, vagy a titkosszolgálat a felelős. Szerintem figyelmeztetés volt, annak a demonstrálása, hogy Oroszországot nem érdekli, mit gondol róla a világ" - fogalmazott Jurij Felstinszkij.

Litvinyenko és a történész közös könyvét államtitkok nyilvánosságra hozatalára hivatkozva betiltották Oroszországban.

Az "Oroszország felrobbantása" ugyanis azt kívánja bizonyítani, hogy a moszkvai panelházak felrobbantása mögött nem csecsen terroristák, hanem az orosz titkosszolgálat áll. A könyv azt állítja, hogy ennek célja a csecsenföldi háború kirobbantása, és így Putyin népszerűségének növelése volt.

Alekszandr Litvinyenko London egyik legforgalmasabb terén, a Piccadilly Circus-ön találkozott Mario Scaramellával. Ezután együtt mentek a közelben lévő Itsu szusibárba, ahol az olasz férfi átadott egy listát a volt ügynöknek, amely azoknak a nevét tartalmazta, akiket információi szerint KGB-veteránok egy csoportja meg akar gyilkolni.

"Mindig is hangsúlyoztam, hogy segítem a rendőrök munkáját, ezért vagyok itt. Mindent elmondok, ami történt. Alexandr a barátom volt" - hangsúlyozta Mario Scaramella kedden.

Merre járt a volt kém?

Alexandr Litvinyenko barátai úgy hiszik, folyamatosan követték aznap, amikor megmérgezték. A brit nyomozók most a volt kém aznapi útvonalán található térfigyelő kamerák felvételeinek segítségével próbálják megállapítani valóban követte-e őt valaki.


Merre járt Litvinyenko?
(forrás: The Times)

A felvételek elemzésével, és a Litvinyenko által aznap végiglátogatott helyek toxikológiai vizsgálatával a rendőrség arra próbál rájönni: pontosan mikor, és hol mérgezték meg a volt kémet.

November 1-jén reggel, amikor elhagyta észak-londoni házát, Litvinyenko még nem mutatta radioaktív fertőzés jelét. A nap későbbi részében meglátogatott több helyen azonban már kimutatták a polónium 210-es izotópját.

Szakemberek szerint néhány óra kell csak ahhoz, hogy a polónium szervezetbe jutását követően az izzadságban, a nyálban és a vizeletben is megjelenjen az anyag.

Radioaktív anyagokat csempészett?

Alekszandr Litvinyenko megmérgezésének nyilvánosságra kerülését követően Mario Scaramella a The Independent című brit lapnak nyilatkozva elmondta: a volt orosz kém elmesélte neki, hogy még 2000-ben, az FSZB, vagyis a KGB utódszervezetének tagjaként radioaktív anyagok csempészetét szervezte meg Oroszországból Zürichbe.

A csempészakció Litvinyenko egyik utolsó munkája lehetett az FSZB számára, ugyanis még abban az évben elhagyta Oroszországot, amikor munkaadói vizsgálatot indítottak ellene korrupció gyanújával - a volt kém szerint alaptalanul, bosszúként azért, mert nyilvánosságra hozta a Boris Berezovszkij orosz oligarcha meggyilkolására szőtt FSZB-terveket.

Címlapról ajánljuk
Európa megállíthatatlanul melegszik, az átlagnál is jobban – éghajlatkutatók az Arénában

Európa megállíthatatlanul melegszik, az átlagnál is jobban – éghajlatkutatók az Arénában

A globális felmelegedés mellett Európa még az átlagosnál is jobban melegszik, méghozzá megállíthatatlanul, az 1980-as évek óta – derült ki az InfoRádió Aréna című műsorából, amelynek vendége volt Kis Anna éghajlatkutató, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszék tudományos munkatársa és Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszék doktorandusza, akik a miértekről is részletesen szóltak.

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Tisza-kormány: marad válsághelyzet, döntés született a Bayer Construct csődjéről is

Tisza-kormány: marad válsághelyzet, döntés született a Bayer Construct csődjéről is

A Tisza-kormány stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítette a Bayer Construct és a ZVK Development csődeljárását, lehetővé téve állami vagyonfelügyelő kirendelését a vagyonkimentés megakadályozására. Az oktatásban is jelentős fordulat várható: 2026/2027-től újra elérhető lesz az Erasmus-program minden magyar egyetem számára, 2027-től pedig megszűnnek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok. A kormány emellett több döntésről is beszámolt: 10 százalékkal emelkednek a megváltozott munkaképességűek ellátásai, tízmilliárd forintos kríziskezelő alap jön létre a gyermekvédelemben, illetve meghosszabbodik a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×