Infostart.hu
eur:
363.64
usd:
308.47
bux:
138891.07
2026. április 15. szerda Anasztázia, Tas
Nyitókép: Unsplash

Oeconomus: újra csúcson pörög a turizmus

A koronavírus-járvány a turisztikai és vendéglátóipari szektort érintette a legsúlyosabban, de a legfrissebb kutatások szerint 2023-ban az ágazati válság Európában megszűnt, sőt számos ország esetében a forgalom még a 2019-es szintet meg is haladta.

Horvátországban, Portugáliában és Görögországban a legnagyobb a turisztikai és vendéglátóipari szektor GDP-hez hozzájárulása az európai rangsor élmezőnyében – mondta az InfoRádióban Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior kutatója. Görögország és Portugália esetében a bruttó hazai összterméknek körülbelül az ötödét, míg Horvátország esetében több mint a negyedét adja a turisztikai ágazat.

Észtország és Bulgária esetében csökkent a legnagyobb mértékben a turizmus hozzájárulása a GDP-hez. Mindkét országban még 2023-ban is körülbelül 25-30 százalékkal alacsonyabb volt a vendéglátóipari teljesítmény, mint a Covid előtti 2019-es évben, de a

27 uniós tagállamnak körülbelül a kétharmada már nagyobb turisztikai teljesítményt tudott elérni, mint a koronavírus-járványt megelőzően.

Magyarország a rangsornak az alsó középmezőnyében helyezkedik el. Tavaly a turisztikai szektor a GDP-nek a 7,4 százalékát adta. Horváth Sebestyén ismertetése szerint ezzel az értékkel olyan országokkal vagyunk egy mezőnyben, mint Finnország, Lettország vagy Svédország. A rangsor végén Írország, Lengyelország vagy Szlovákia szerepel 4-5 százalékos turisztikai részaránnyal.

2023-ban Magyarországra kicsit több mint 5,5 millió turista érkezett, ami lakosságarányosan 57 százalékot jelent, ezzel az értékkel az európai rangsorban hazánk az alsó harmadban található, például Bulgáriával vagy Svédországgal egy szinten. A rangsor élén álló Horvátországban a körülbelül 3,8 millió lakossághoz képest több mint 15 millió turista érkezett, így a lakossághoz viszonyítva 436 százaléknyi külföldi turista látogatott az Adriához 2023-ban.

Külföldi turisták visszaszorítása

Számos európai városból lehetett hallani, hogy a külföldi turisták problémát okoznak, mivel az ingatlanállomány jelentős részét lefoglalják és egyre több olyan civil kezdeményezés születik, amely próbálja visszaszorítani a rövid távú szálláskiadást és a külföldi turisták megjelentét. A kutató felidézte, hogy Budapesten a VI. kerületben idén tartottak erről népszavazást. Ismertetése szerint Terézvárosban lakásoknak körülbelül a 10 százalékát már rövid távú szálláskiadásra hasznosítják, és Budapest benne van a 30 leglátogatottabb európai város között, a 28. helyen.

"Több mint négymillió külföldi turista érkezik a fővárosba, ez a lakosságnak körülbelül a 260 százaléka ezzel az aránnyal megelőzzük Sevillát vagy Londont" – emelte ki Horváth Sebestyén.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: legkorábban 2031-2032-ben lehet szó euróbevezetésről

Elemző: legkorábban 2031-2032-ben lehet szó euróbevezetésről

Magyarország EU-tagsága óta már többször kopogtathatott volna az eurózóna ajtaján, de korábban politikai akarat nem volt, most pedig a feltételektől vagyunk távol, a politikai akaratról Magyar Péter hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján viszont nyilatkozott, először a költségvetés állapotát világítják át. Az időtávról és a bevezetés részleteiről az InfoRádió Beke Károlyt kérdezte.

A címvédő ellen kellett volna csodát tenni Szoboszlaiéknak

Két párban dőlt el az elődöntőbe jutás kedd este a labdarúgó Bajnokok Ligájában. Az Atlético Madridban a Barcelona ellen, a PSG az Anfield Roadon a Liverpool ellen kezdett 2–0-ról. A Vörösöknél Szoboszlai Dominik és Kerkez Milos is szerepelt a kezdő tizenegyben.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Veszélyes nyugdíjbombákkal kell megküzdenie Magyar Péternek – ezek most a legnagyobb fájdalompontok

Veszélyes nyugdíjbombákkal kell megküzdenie Magyar Péternek – ezek most a legnagyobb fájdalompontok

Utoljára a 2010-es évek elején került sor jelentősebb átalakításokra a magyar nyugdíjrendszerben, azóta (a 13. és 14. havi nyugdíj bevezetésén kívül) érdemben nem változtattak a nyugdíjrendszer működésén az Orbán-kormányok. A Tisza ambiciózus nyugdíjprogrammal kezelné az évtizedes feszültségeket: 120 ezer forintos minimálnyugdíjat, akár évi 200 ezer forint értékű nyugdíjas SZÉP-kártyát, a béremelkedést is figyelembe vevő nyugdíjemelést, új idősotthonok százait ígérte a nyugdíjasoknak, miközben a Nők40 mintájára a "Férfi40" lehetősége is felmerült. Magyar Péter kormányának a klasszikus problémával kell megküzdenie: minden, ami népszerű, az egyben rémületesen drága is a költségvetésnek – márpedig a Tisza célja nem lehet más, mint hogy a maga oldalára állítsa a magyar nyugdíjasok kétmillió főt számláló táborát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×