Világszerte majdnem egymillió halálos áldozat, több mint 31 millió fertőzött, ez az új koronavírus-járvány eddigi mérlege. Gyorsabban terjed a kórokozó, mint az év elején?

Igen, az elmúlt hét alatt körülbelül kétmillió új esetet jelentettek az Egészségügyi Világszervezetnek. Ugyanakkor a jó hír az, hogy tíz százalékkal csökkent a halálesetek száma.

Ez a második hullám, vagy az első hullám vége?

Ezt nehéz megmondani. Sok országban ez már a második hullám, de az amerikai régióban folytatódik az első, hiszen az új esetek száma ott a legmagasabb, 38 százalékát teszi ki a globális esetszámnak, ugyanakkor csökken a halálesetek száma. Az európai régióban 11 százalékkal emelkedett az új esetek száma az elmúlt héten, viszont a halálesetek száma is emelkedett 27 százalékkal. Ami jó hír, hogy az afrikai régióban csökkent mind az új esetek száma, mind pedig a halálesetek száma. Tehát van, ahol ez az első hullám vége, van, ahol a második hullám eleje, mint például az európai régióban.

A halálesetek száma csökken, ez betudható annak, hogy sokkal több tesztet végeznek el?

A tesztek számától is függ, de inkább a korcsoportoktól. Ahol a fiatalabbak érintettek, ott a halálesetek száma alacsonyabb, ahol az idősebb korosztály érintett, ott a halálesetek száma magasabb.

Lassan egy év alatt mennyit tudtunk meg erről a kórokozóról?

Nagyon sokat tanultunk, de a vírus eredetét még nem tudjuk. Júliusban volt egy WHO-csapat Kínában, hogy megbeszélje a kínai hatóságokkal, hogyan kutatjuk a vírus eredetét. Ez a kutatás most el is indul Vuhan tartományban, hogy onnan származik-e a vírus. Reméljük, hogy néhány hónapon belül lesz végleges eredményünk a vírus eredetéről, de ehhez több hipotézist meg kell vizsgálnunk.

Mi az alaphipotézis?

Hogy Vuhan tartományból ered, ahonnan az első eseteket jelentették, ezért ott nézzük meg először a humán egészségügy, az állat-egészségügy és a környezet kapcsolatát, hogy képünk legyen arról, valóban onnan indult-e. A mi hipotézisünk ez, de ezt bizonyítani kell.

És mondta, hogy vannak más hipotézisek is. Ezekről ejtene egy-két szót?

Ezeket láttuk a sajtóban, hogy laboratóriumból indult, vagy korábban indult, más régiókból vagy országokból. E ezeket sorban végig kell néznünk, és aztán bizonyítás kell, kutatási programokat kell ehhez felállítanunk.

Elképzelhető az, hogy 2019 előtt létezett-e már ez a betegség?

Még ez is elképzelhető, bár amikor ez a vírus megjelent a múlt év végén, akkor úgy tűnt, hogy ez egy új vírus, ezért kicsi a valószínűsége, hogy korábban létezett, de nem zárható ki addig, amíg a kutatások nem fejeződnek be.

Milyen adatok futnak be a WHO-hoz? A tagállamok megosztják a járványügyi tapasztalataikat, a kutatási eredményeiket és más információikat az Egészségügyi Világszervezettel?

Az érintett tagállamoknak kötelességük ezt megosztani, a Nemzetközi Egészségügyi Szabályzat az a ritka példa a WHO eszköztárában, amelyik kötelező a tagországok számára, és ennek alapján nagyon szigorú kritériumok mellett a tagországoknak jelenteniük kell, ha fertőző betegség vagy új vírus felbukkan, erre megvan a kidolgozott protokoll. Ugyanakkor a WHO-nak megvan a saját információs bázisa is, irodáink vannak szakértőkkel az országokban, akik meggyőződnek arról, hogy ezek a jelentések megbízhatók-e, és a WHO-szakértők egy hatalmas nagy hálózattal működnek együtt, úgyhogy többszörös csatornán győződünk meg a bejelentett adatok hitelességéről.

És milyen adatokat kell megosztani a WHO-val? A betegszámot, a betegek eloszlását, az életkorát?

Ez mind benne van, az epidemiológiai helyzet alakulásával, fejlődésével, a populáció dinamikájával, a korcsoportokkal, a nemek megoszlásával kapcsolatban mind-mind jelenteni kell. Benne vannak a szabályzatban is, az országok ezt pontosan tudják.

És minden ország ugyanúgy számítja ki ezeket az adatokat, vagy önöknek kell ezeket összefésülni, hogy összehasonlíthatók legyenek?

Ugyanúgy kell kiszámítani, mert erre is irányelvek vannak, de természetesen mi is átnézzük az adatokat, és ha valahol diszkrepanciát találunk, akkor az adott ország szakembereivel egyeztetünk.

A kutatási eredményeket, adatokat is meg kell osztani önökkel?

Nem kell, de megosztják az országok. A WHO-nak vannak saját kutatásai is, vannak WHO-kollaboráló központok, Magyarországon is többek között, és ezek a WHO megbízásából is végeznek kutatásokat. Egy nagy hálózattal működünk együtt, rendszeresen tudomásunkra hozzák a kutatási eredményeket, és a szakértői bizottságok ezeket átnézik, levonják a következtetéseket. Összetesszük globálisan mind a nemzeti, mind a nemzetközi kutatásokat, és a WHO ajánlásai, irányelvei ezeken a kutatásokon nyugvó evidenciákon alapszanak.

Mi az, amit a WHO a tagországoknak, az érintett államoknak mint információ visszaoszt?

Nagyon sok információt megosztunk. Hat külön funkciója van a WHO-nak. Az egyik az úgynevezett normatív funkció, amelynek keretében irányelveket, ajánlásokat, egészségpolitikai döntéseket, stratégiákat dolgoz ki. Ezek mind rajta vannak a WHO website-ján, és ezeket rendszeresen az országok tudomására hozzuk. Nagyon sok országnál hivatkozási alapok ezek az irányelvek, látom, hogy Magyarországon is. Folyamatosan gyűjtjük az adatokat, minden nap van egy megújított adatsorunk, és ezt is az országok tudomására hozzuk. Ezenkívül segítjük az országokat abban is, hogy ezeket az ajánlásokat helyi szinten alkalmazzák. Számos módon próbálunk az országokhoz eljuttatni olyan információkat, amelyek szükségesek a nemzeti akciótervek kialakításához.

Azt mondta, hogy adatot szolgáltatni kötelessége bizonyos területekről a tagállamoknak, viszont van-e olyan, önök által megfogalmazott ajánlás vagy több mint ajánlás, amit kötelező bevezetni, betartatni az adott tagállamban?

A WHO-nak nincsen olyan szerepe, hogy kötelező. Ez a különbség a WHO és az Európai Unió között. A WHO konszenzuson alapul, nagyon kevés olyan eszköze van, amely kötelező jellegű. Ilyen ez a nemzetközi egészségügyi szabályzat vagy a dohányzás elleni keretegyezmény. De a WHO irányelveit vagy ajánlásait nem kötelező az országoknak teljes mértékben bevezetni, hanem adaptálják a helyi viszonyokhoz. Én azt látom, hogy Magyarországon, amikor figyelem a sajtótájékoztatókat, nagyon sokszor hivatkozási alap a WHO-nak az irányelve, ami nagyon megnyugtató, és tudom, hogy a többi ország is ezt teszi.

Mennyire hatékony így a működés?

Hatékonyabbá lehetne tenni nyilvánvalóan, és ez a kérdés most napirenden van, mert folyik a pandémia értékelése. Három dolgot vizsgálnak az országok, az egyik az, hogy a Nemzetközi Egészségügyi Szabályzat elégséges keretet biztosít-e a járványok kezeléséhez. A másik, hogy a WHO pénzügyi kerete elégséges-e ahhoz, hogy a feladatát el tudja látni. A harmadik pedig az, hogy a WHO mandátuma elégséges-e arra, hogy az országokat arra ösztökélje, jobban vegyék figyelembe a WHO ajánlásait. Ez az értékelés elindult, néhány hónapon belül meglesz az eredménye, és reméljük, hogy a következő évi közgyűlésnek az egyik fő napirendi pontja ez lesz.

Ha jól tudom, a WHO megreformálásáról folyik a tagországok bevonásával zajló tárgyalássorozat is.

Így van, különösen az európai uniós országok egyeztetik az álláspontjukat. Most a német elnökség alatt elindult egy kezdeményezés, ezért az Európai Unió nagyon fontos szerepet fog betölteni a WHO-reformban, és mind a három kérdést, amit előbb említettem, az uniós kezdeményezés nagyon szeretné, ha részletesen megvizsgálnánk. Ezenkívül miután az egészség fontos szerepet tölt be ma a fejlesztéspolitikákban, minden nagyobb politikai eseménynek a napirendjén is szerepel egészségügyi és pandémiával kapcsolatos kérdés, ott van a G7-ek, a G20-ak vagy a most kezdődő ENSZ-közgyűlésnek a napirendjén.

Mit ajánl a WHO az egyéneknek és a tagországoknak, hogyan védekezzenek, melyek a legfontosabbak?

Össztársadalmi felelősségre van szükség. Mindenkinek rendkívül fontos szerepe van a pandémia elleni védekezésben, az egyéneknek ugyanúgy, mint a kormányoknak és a helyi hatóságoknak. Az egyének felelőssége, hogy fegyelmezetten betartsák azokat az intézkedéseket, amelyeket az országok meghatároznak. Vonatkozik ez a maszkviselésre, a fizikai távolságtartásra, arra, hogy a higiénés feltételeket betartsuk, kezet mossunk, kézfertőtlenítőt használjunk. Amennyire lehet, kerüljük el a tömegrendezvényeket. A kormányzati szerveknek a szerepe az, hogy folytassák a tesztelést, az izolálást és a karanténintézkedéseket, felfedjék mindazokat a lehetséges gócpontokat, amelyek a járvány továbbterjedéséhez tudnak hozzájárulni. Arra kell felkészülnünk, hogy ez a járvány nem megy el egyik napról a másikra, ez a vírus velünk lesz, meg kell tanulnunk együtt élni vele a véleményem szerint körülbelül még egy évig, egészen addig, amíg a vakcina vagy más gyógyszerkészítmény bevezetése és elterjesztése nem történik meg. Ez az intézkedéscsomag viszont, ahol használják, ott nagyon jól működik, csak fegyelmezetten követnünk kell az utasításokat.

Mennyire védekezünk hatékonyan, mert igencsak felfutott most az új fertőzöttek száma?

Nem voltunk elég fegyelmezettek a nyáron, és ez járult hozzá ahhoz, hogy az új fertőzések száma felfutott. Én azt látom, hogy ahol fegyelmezetten betartják ezeket az intézkedéseket, ott ez a csomag rendkívül hatékony. Nyilván még tudunk kesztyűt hordani, de én csak azt tudom mondani, hogy egyelőre ez az intézkedéscsomagunk van, és ha jól használjuk, akkor hatékony. A közegészségügyi, járványügyi intézkedésekkel, a higiénés intézkedésekkel és a gócpontok felkutatásával együtt ez az, ami működőképes, és addig, amíg nem lesz vakcinánk, ezt kell kihasználnunk.

Önök vizsgálják azt, hogy a különböző kézfertőtlenítő szerek mennyire lehetnek hatékonyak akár a koronavírus, akár más kórokozó ellen? Vagy hogy egy műtősmaszk és egy FFP3-as maszk között mekkora a különbség? Vagy elfogadják azokat a vizsgálatokat, amelyeket különböző tagországok végeznek?

Mi külön ezt nem vizsgáljuk, hanem felhasználjuk a kutatásból származó eredményeket, de az biztos, hogy ezek a kézfertőtlenítők, amelyek az alkohol és a glicerin különböző keverékét tartalmazzák, rendkívül hatékonyak.

Mikorra lehet meg biztosan a vakcina?

Mi úgy számoljuk, hogy ennek az évnek a végére, jövő év elejére. Nagyon sok vakcinakutatás folyik. A nagy gyógyszergyártó cégek mind kutatnak, és sokan közülük már a harmadik fázisú kipróbálásban vannak. A WHO is indított egy szolidaritási vakcinakutatási programot, amelyben a pici vakcinakutató cégeket segítjük a vakcinájuk kipróbálásában, akiknek nincsen meg a megfelelő kapacitásuk vagy eszközük arra, hogy kipróbálják, mert lehet, hogy ők találják meg a leghatékonyabbat. A harmadik fázisnak az a jelentősége, hogy a vakcinák biztonságát és hatékonyságát vizsgálja, és a biztonság itt nagyon fontos kérdés, és ezt mi mindenképpen előtérbe helyezzük a gyorsasággal szemben, hiszen ha egy vakcina nem hatékony, akkor az aláássa az összes többi immunizációs programot is, és mint látjuk, így is van egy jelentős csoport, amely nem hisz az immunizációban, vakcinációban, ezért nagyon fontos, hogy a vakcinák biztonságát az időbeni bevezetés elé helyezzük. Oroszországban, Kínában, az Egyesült Államokban, de Angliában is már nagyon a vége felé tartanak a harmadik fázisú kipróbálásban, sőt, Oroszországban, Kínában már kísérletképpen alkalmazzák is a vakcinát, noha még nem fejeződött be a harmadik fázisú teszt.

A harmadik fázis pontosan mit jelent?

Az embereken való kipróbálást jelenti, és nemcsak egy, hanem több országban, különböző korcsoportokban, nemek szerinti megosztásban, hogy tudják tesztelni, hogyan hat a vakcina. A másik lényeges kérdés az lesz, hogy ezeket a vakcinákat hogyan tudjuk úgy elosztani, hogy jusson az alacsony és a közepes jövedelmű országoknak is. Nagyon sok ország már elővásárlási megállapodást kötött a vakcinagyártókkal, ezek többnyire a gazdagabb országok, és szeretnénk elkerülni, hogy a gazdagabb országok ellássák vakcinával a lakosságukat, de az alacsony jövedelmű országoknak ne jusson, hiszem ezzel csak meghosszabbítanánk a pandémiás időszakot. A mi célunk az, hogy mindenkit, de különösen a magas rizikójú csoportokat kezdetektől fogva egyformán tudjuk beoltani ahhoz, hogy a pandémiát meg tudjuk szüntetni. És addig ez a fertőzés nem fog befejeződni, amíg mindenki egyöntetűen nincsen védve. Ez kulcskérdés most. Hadd tegyem hozzá, hogy hihetetlenül jól megszervezett összefogás, partneri kapcsolat alakult ki az országok, a vakcinagyártók és a nemzetközi szervezetek között, és nagyon büszkén mondhatom, hogy ezt az Európai Unióval közösen vezetjük. Ennek az a célja, hogy felgyorsítsuk a vakcinakutatást, a gyógyszerek és a diagnosztikai anyagok kutatását és rendelkezésre bocsátását.

Ha azt a forgatókönyvet vesszük alapul, amelyet ön mondott, hogy egy év múlva már lehet vakcina, mikor érhet véget a járvány?

Erre a kérdésre a választ akkor tudjuk megadni, ha tudjuk, hogy milyen mennyiségű vakcina áll rendelkezésünkre. Mi egyelőre kétmilliárd dózist szeretnénk 2021 végéig rendelkezésre bocsátani. A gyógyszergyártó cégek szerint magasabb lehet ez a szám. Reméljük, hogy nekik lesz igazuk, mert minél magasabb ez a szám, annál nagyobb lakossági csoportokat, rétegeket tudunk beoltani. Ahhoz, hogy a pandémia a végéhez tudjon közeledni, a nyájimmunitást kell magas szintre vinnünk, és jelenleg ez, mint láttuk a különböző szerológiai vizsgálatokban, meglehetősen alacsony. Minél több a vakcina, annál jobban tudjuk a nyájimmunitást emelni az országokban.

Elég lesz vagy lehet majd egy oltás? Vagy szezonálisan mindig újra kell oltani mindenkit?

Ezt még nem tudjuk. Vannak olyan gyógyszergyártó cégek, amelyek két dózisra készülnek, vannak olyan gyógyszergyártók, amelyek egyre. Majd kísérleteket kell végeznünk, amikor látjuk, hogy melyik az a hatékony vakcina, és akkor kell majd megnéznünk, hogy az immunitás mennyi ideig tart.

Olyan nyilatkozatokat is olvasni virológusoktól, szakemberektől, hogy nem feltétlenül tudjuk kifejleszteni a mai tudásszintünkön biztosan az oltást. Jelen tudásunk szerint lesz vakcina?

Nem tudjuk megmondani addig, amíg a harmadik fázisú vizsgálatok nem fejeződnek be, és nem látjuk a hatékonyságot, a megbízhatóságot és a biztonságot, de nagyon reménykedünk benne, hogy lesz vakcina, mert ez jelenti majd a kiutat más egyéb gyógyszerterápiákkal párhuzamosan. Bizakodóak vagyunk, hogy lesz vakcina.

Kapnak részeredményeket a kutatásokról? Mert a gyorsaságban talán az is segíthet, ha ezeket az egyébként üzleti, ipari titkokat részben vagy egészben megosztják egymással a piaci szereplők.

Ez a transzparencia nem része a folyamatnak, nem nagyon osztják meg a részleteket a piaci szereplők egymással, mert különböző módszereket alkalmaznak a gyógyszergyártó cégek. Mi követjük az eseményeket, amennyire lehet, de nyilván van üzleti titok, amibe a WHO-nak sincs betekintése.

A harmadik fázisú vizsgálatban már a WHO is kap valamifajta szerepet? Vagy majd megkapják ennek a vizsgálatnak a végeredményét?

A végeredményét kapjuk meg.

És az elosztásban milyen szerepe lehet a WHO-nak?

Az elosztásban nagyon komoly szerepünk van, a GAVI-val, amely egy nemzetközi oltóanyag-szövetség, nagyon szorosan együttműködünk. Meghatároztuk már azt, hogy mi az egyelőségen és az igazságosságon alapuló elosztásjel, egyelőre a lakosság 20 százalékára tervezzük a vakcinát mindegyik országban, és ezen belül a magas rizikójú csoportoknak a beoltásával indítunk.

Mit tudunk most a gyógyszeres kezelésekről? Van már biztosnak mondható protokoll?

Sok kutatás folyik, a Remdesivir az egyik olyan gyógyszer, amelyik a klinikai eseteknél alkalmazott, és segít a szövődmények megelőzésében, tehát egy gyógyszer már van, amit használnak. Ennek vannak bizonyított eredményei, a többi még kipróbálás és kifejlesztés alatt van.

Mikorra lehet meg a gyógyszeres kezelés, ha a vakcina nagyjából egy év múlva?

Nagyon sok helyen zajlik kutatás, legalább ötszáz helyről tudok, ami nagyon pozitív hír. Ezeket is figyelemmel kísérjük, ahogy a gyorstesztek kialakítása is folyamatban van, ott is van legalább ötvenféle kifejlesztés alatt.

A jelenlegi tesztek mennyire megbízhatók?

Ezek megbízhatók, legalábbis a nagy részük. Amiket mi Európában használunk, ezekre lehet nyugodtan alapozni.

Különböző híreket lehet hallani vírustagadó mozgalmakról, összeesküvés-elméletekről, ezek ellen a WHO mit tud tenni?

Ez nem könnyű és nem is új kérdés, mert a gyermekkori védőoltások kapcsán a korábbiakban sokszor felmerült. Vannak olyan csoportok, amelyek nem hisznek a vakcinák hatékonyságában, megkérdőjelezik nemcsak a hatékonyságot, hanem mindenekelőtt a biztonságot is. A gyermekkori védőoltásokkal kapcsolatban nekünk az volt a véleményünk, hogy a szülőkkel nagyon fontos, hogy az ember kapcsolatot tartson, mert a szülők azok, akik a legjobbat akarják a gyereküknek, és ha nekik be tudjuk bizonyítani, hogy a vakcina biztonságos és hatékony, akkor a szülőket meg lehet erről győzni. Akiket sokkal nehezebb meggyőzni, azok a vírustagadó csoportok, de ezek viszonylag kis százalékai a társadalmaknak. Nekünk arra kell koncentrálnunk, hogy az általános lakossághoz juttassuk el az üzeneteinket.

Hol van a legnagyobb probléma a vírustagadókkal?

A fejlett nyugati világban egyre nagyobb ez a probléma, de ez nem új dolog, különböző filozofikus csoportok, iskolák jelentős mértékben próbálták befolyásolni a közvéleményt az elmúlt időszakban is. Nagyobb problémának látom a fejlett világban, mint a fejlődő országokban.

Aki tudatos és szeretné minél jobban megvédeni önmagát, illetve a családját, hogy készüljön fel az őszre?

Mindenekelőtt úgy készüljük az őszre, hogy az intézkedéscsomagot, amit az országos hatóságok ajánlanak, megtartsuk. Ugyanakkor az ősz azt is jelenti, hogy együtt jelenhet meg az influenza és a koronavírus is. Ezért nagyon fontos, hogy azokat az influenza elleni védőoltásokat, amelyek rendelkezésre állnak, az emberek használják, beoltassák magukat, mert ezek legalább a szövődményektől meg fognak bennünket védeni. Ezek az influenza elleni védőoltások hatékonyak és biztonságosak, minden évben új összetételben jelennek meg, mert az elmúlt időszak leginkább elterjedt vírusaira építik föl a védekezőképességüket.

Aki beadatja magának az influenza elleni védőoltást, utána kerülje a társas kapcsolatokat? Maradjon inkább otthon? Mert valamennyire legyengítheti az ember szervezetét egy védőoltás is.

Ha biztonságosabbnak érzi így és meg tudja oldani, akkor ez jó megoldás lehet, de nem olyan lényeges kérdés, ha a környezetünkben nincsen koronavírus-fertőzött.

Mit ajánlanak az őszre a hatóságoknak, az orvosoknak, merthogy ember legyen a talpán, aki meg tudja magáról állapítani, hogy azért lázas és náthás, mert influenzás vagy azért, mert akár az új koronavírus-fertőzést kapta el?

Ezt már most is láttam itt a környezetemben, voltak olyanok, akik köhögtek, tüsszögtek, és nem tudták eldönteni. Fölhívták a WHO orvosát, aki azt ajánlotta, hogy maradjanak otthon egészen addig, amíg ki nem derül, hogy van-e Covid-fertőzöttségük és ameddig a tüneteik el nem tűnnek, mert influenzatünetekkel sem jó közösségbe menni, különösen a mostani helyzetben. Az ajánlásunk nyilván az, hogy aki köhög, tüsszög, ne menjen közösségbe, és ha lehetősége van, akkor teszteltesse le magát a koronavírussal szemben is.

Hogy készül az Egészségügyi Világszervezet a jövőre az után, hogy az Egyesült Államok megkezdte a kilépési eljárást a világszervezetből, és jövő nyárra fejeződhet be ez a folyamat? Érinti ez a pandémia elleni védekezést?

Az Egészségügyi Világszervezetnek és az Amerikai Egyesült Államoknak mindig is rendkívül jó és szoros kapcsolata és együttműködése volt, és mi ezt így szeretnénk megtartani. Ez a mi kiindulási alapunk, mi ezt a kapcsolatrendszert szeretnénk javítani, erősíteni, és legalább olyan szinten megtartani, mint korábban volt. Hihetetlen hatékonyan támogatta az Egyesült Államok a WHO munkáját központilag meg az országokban is, és reméljük, hogy ez folytatódni fog. Természetesen tudjuk, hogy a WHO bekerült a nagypolitika játszóterébe, az Egyesült Államok és a Kína közötti kereskedelmi háború központjába azok után, hogy a WHO főigazgatója látogatást tett Kínában még januárban, amikor elindult a pandémia. Megállapodott arról, hogy Kína milyen intézkedéseket fog meghozni, és aztán egy-két esetben pozitívan nyilatkozott, mert úgy értékelte, hogy Kínában megfelelően kezelik a járványt, és ez okozta ezt a nézeteltérést a Egyesült Államok és Kína között. Mi egy több lábon álló tervet állítottunk föl. Van egy rövid távú stratégiánk, ami jövő márciusig szól, aztán van egy hosszabb meg egy még hosszabb távú. Nagyon reméljük, hogy az első hat hónap elteltével sikerül olyan helyzetet kialakítanunk az Amerikai Egyesült Államokkal, hogy nem fog a WHO-ból kilépni, és nem vonja meg hosszabb távon az anyagi támogatást, mert ez nem a WHO titkárságának az anyagi támogatását jelenti csak, hanem számos tagországét is, ahol erre rendkívül nagy szükség van. Minden országot kérünk, hogy segítsen nekünk ezt a kapcsolatot megfelelő szintre hozni és visszarendezni.

Jelenleg a napi munkában érezheti hatását ez a kilépési folyamat? Kevesebb adatot kapnak, mondjuk, az Egyesült Államokból, mint korábban?

Ilyen szempontból nem, sőt, eddig még az anyagi támogatásokat is megkaptuk, mert jövő év közepétől szándékozik az Egyesült Államok kilépni. Adatokat is kapunk tőlük, sőt, az együttműködések lezárása is számos területen folyamatban van. Vannak olyan szerződéseink, amelyek év végéig, jövő év elejéig érvényben vannak, ezért még a gyakorlatban nem érezzük, nem tapasztaljuk a hatását.