Hogy alakult az államadósság?

A tavalyi évben az adósságráta 70,8 százalékra csökkent 73,3 százalékról. Ez alapján nagy valószínűséggel az idei évben elérjük a 70 százalék alatti szintet, emellett tovább tudtuk csökkenteni a devizaarányt, és növelni a belföldi tulajdont is.

Mikorra valósulhat meg a magyar adósság teljes magyar kézbe kerülése?

2025 végére 3 százalék alatti devizaarányt tudnánk elérni. Onnantól két devizakötvénye maradna Magyarországnak, egy 2027-es euró és egy 2041-es dollár. Fontos különbséget tenni, hogy a forint- és a devizaarány nem ugyanaz, mint a belföldi és a külföldi tulajdon. A külföldi befektető például vásárolhat forint állampapírt, van is több mint 4000 milliárd forintnyi forint külföldi befektetői kézben, illetve magyar befektető is vásárolhat deviza állampapírt. Amit biztosan tudunk, hogy el tudjuk érni a tisztán forintból való finanszírozást és ezzel együtt nyilván a belföldi arány is jelentősen fog emelkedni.

Az év eleji gyengébb lakossági adatok ellenére elérhető az idei tervben szereplő 800 milliárdos nettó növekedés?

Szerintem elérhető. Nagyon sok múlik azon, hogy az új nemzeti kötvény, a lakossági állampapír bevezetése hogyan sikerül. Mi azt látjuk, hogy jelentős érdeklődésre számíthatunk, a második félévben innen érkezhet kereslet. Az első negyedévi adatokat két dolog torzítja. A magánszemélyek részéről megvolt az időarányos vásárlás, sőt, még talán több is, hiszen közel 300 milliárd forinttal nőtt a magánszemélyek tulajdonában lévő lakossági állomány. De egyrészt folyamatosan vásárolunk vissza a bankoktól lakossági állampapírt, merthogy a programnak nem az a célja, hogy a pénzügyi vállalkozások számára kamatozzon, illetve most már csak magánszemélyek vásárolhatnak úgynevezett lakossági állampapírokat, amelyeknek kiemelt kamatozása van. Tehát a nem magánszemély befektetők állománycsökkenése és a bankszektorból való visszavásárlás együttesen jelentette azt, hogy a 300 milliárd forintos növekedést elvitte.

Az év végéig mekkora visszavásárlást terveznek még?

Ez több mindentől függ, egyrészt, hogy a másik oldalról milyen kínálattal találkozunk, illetve hogy milyen a költségvetés helyzete. Pontos számot nem szeretnék mondani ezzel kapcsolatba, de folytatni fogjuk. Vannak bankok, amelyek kifejezetten kérik, hogy vásároljunk vissza tőlük lakossági állampapírt, de nyilván fontos tényező az ár, és hogy mekkora mennyiségről beszélünk, és ez alapján döntünk.

Milyen új értékesítési csatornákkal tervezik duplájára növelni a lakossági állampapír-állományt?

Ez egy ötéves cél, az elmúlt öt évben ez már egyszer megvalósult, tehát lehet ambiciózusnak mondani, de egyben reálisnak is kell nevezni. Vannak új termékek, illetve még szeretnénk egy nyugdíj célú kötvénnyel is megjelenni a piacon. Szeretnénk a forgalmazói hálózatot bővíteni, némileg átalakítani. Alapvető kérdés, hogy a lakosságnak tudunk-e vonzó állampapírt kínálni, mert ha ezt sikerül elérni, akkor stabil kereslet tapasztalható. Az elmúlt években a növekedés üteme 800-1000 milliárd forintos volt, ha ezt fönn tudjuk tartani a következő öt évben, akkor az állományduplázási célt sikerül teljesíteni.

Hogyan lehet felhívni a lakosság azon részének a figyelmét az új lehetőségekre, aki otthon, készpénzben tartja a megtakarításait? Hogy lehet megszólítani azokat, akik még nem gondolják azt, hogy állampapírt kellene venniük, vagy nem is tudják, hogy lehetne?

A kérdésben talán benne van a válasz is: meg kell őket szólítani. Az első fázis mindig az, hogy el kell mondani, egy olyan befektetésre van lehetőség, amely olcsó, egyszerűen megvásárolható, könnyen visszaváltható és kamatot is fizet, tehát jobban jár vele, mintha készpénzben tartja. A most megjelenő új állampapír esetében már három hét után a visszaváltás semmilyen veszteséget nem okoz, és onnantól kezdve pedig csak nyereség jelentkezik, és bármelyik nap vissza lehet váltani, az úgynevezett kamatforduló napján ráadásul díjmentesen, tehát levonás nélkül. Egy hónap, három hónap, egy év vagy akár öt év múlva is hozzá tud férni, és minél tovább tartja, annál magasabb hozamot fog realizálni. Az első, hogy ezt ismertetni kell, hogy nemcsak a hagyományos bankbetét létezik. Ráadásul most a lakosságnál van jövedelemnövekedés, és ebből eredően szerencsére most már pénzügyi vagyonnövekedés is. A lakosság a jövedelmének egy jelentős részét megtakarítja, de ez a megtakarítás készpénzben, illetve látra szóló betétben jelentkezik. A tavalyi évben is el tudtunk adni több mint 800 milliárd forintnyi állampapírt a lakosságnak, tehát az összvagyon növekedésébe belefért az is, hogy a készpénz meg a látra szóló betétállomány is növekedett, és emellett tudtuk növelni az állampapírt, ilyen szempontból van mozgástér arra, hogy a következő években is a növekedést fenn tudjuk tartani.

Akkor nézzük részleteiben a nemzeti kötvényt. Mik a kondíciók?

A teljes futamidő öt év, de bármelyik nap visszaváltható, ekkor a Magyar Államkincstárnál történő tranzakció esetén 0,25 százalékos díjlevonás történik. Az első kamatperiódusban, az első fél évben a kamatszint éves 3,5 százalék. A második félévre már 4 százalékos kamatot fizet, és innentől kezdve évente emelkedik a kamatszint. A második évben 4,5, a harmadik évben 5, a negyedik évben 5,5, az ötödik évben pedig már 6 százalékos kamatot fizet éves szinten. Tehát ha valaki, mondjuk, két évig megtartja, akkor realizál rajta több mint 8 százalékos hozamot, és ebből mindössze 0,25 százalék, ami lejön, és ezt bármelyik nap visszaválthatja. A kamatforduló napjánál van egy tíznapos időszak, egy visszaváltási ablak, amikor az illető százszázalékos árfolyamon visszakapja a tőkét, illetve a kamatot is, mindenfajta levonás nélkül. Ráadásul annyival is egyszerűsödik a helyzet, hogy júniustól már a kamatadó sem kerül levonásra, tehát egyszerűbb lesz számolni, mert amilyen kamat mellett megvásároltuk az állampapírt, olyan kamatot is fognak aztán nekünk jóváírni. Próbáltuk a lehető legegyszerűbb megoldást választani, hogy adómentes is legyen, vonzó kamatot is adjon, és rugalmasan visszaváltható is legyen.

Ez a 100 százalékos visszaváltásos tíz nap a jelzés ideje, vagy magáé a tranzakcióé?

A tíz nap alatt bármikor befárad valaki, akár a kilencedik nap végén, és visszaváltja, akkor 100 százalékos árfolyamon visszakapja a tőkét, illetve jóváírják neki a kamatot. Azt még pontosan nem látjuk, hogy előzetesen lehet-e majd rendelkezni. Ez attól is függ, hogy ki hol vezeti a számláját. Az biztos, hogy mi mint kibocsátó megteremtjük azt a lehetőséget a forgalmazónak, hogy a részünkre vissza tudja adni. Arra, hogy ő az ügyféllel milyen kapcsolatban van, ezt milyen informatikai megoldással oldja meg, nekünk közvetlen ráhatásunk nincsen, de a piaci verseny ki fogja kényszeríteni, hogy ez működjön.

Ugyanazokon a csatornákon, ugyanazokon a helyeken lehet majd ezt is jegyezni, mint a mostani állampapírokat?

Igen. Alapvetően a Magyar Államkincstárnál olcsón, díjmentesen lehet értékpapírszámlát vezetni. Nagyon sikeresek voltak a bankok, a pénzintézetek is, meg lehet nézni az interneten az allampapir.hu oldalon, hogy hol vannak fiókok, hol lehet ezt a legkönnyebben elérni. Ez az újfajta állampapír is elérhető lesz a postán. Ezentúl a lakástakarék-pénztárakon keresztül lehet majd számlát nyitni. Az a sajátosságuk, hogy ügynökeik vannak, személyesen elmennek az ügyfélhez, így aktívabb módon fogják ezt a tevékenységet végezni, de első körben a tevékenységük csak a számlanyitásra vonatkozik. A forgalmazónál, a Magyar Államkincstárnál fogják a számlát megnyitni, és utána az ügyfélnek a Magyar Államkincstárnál kell magát a tranzakciót végrehajtani. Később lehet, hogy ez változni fog.

Teljesen likvid lesz ez a papír, vagy lesznek felső korlátok, akár napi limit a visszavásárlásra?

A Magyar Államkincstárnál van szabályozás, de ez tízmillió forintos nagyságrend fölött lép csak életbe, és ott is lehet kivételt kérni. Ez egyfajta védelem az államnak, hogy milliárdos nagyságrendben ne történjenek tranzakciók, mert ez azt jelenti, hogy valami valószínűleg nincsen rendben. Alapvetően nem lesznek ilyen korlátok, tehát ez egy teljesen likvid, bármikor visszaváltható értékpapír.

És a teljes futamidő alatt megmarad ez a likviditás?

Igen, ebben nem tervezünk semmilyen korlátozást, a mostani állampapíroknál is bárki bármekkora összeget meg tud vásárolni akármelyik forgalmazónál, illetve ezeket el is tudja adni.

Említette, hogy nem kell ezen papírok után kamatadót fizetni. A tartós befektetési számlát akkor ez tulajdonképpen feleslegessé teszi?

A tartós befektetési számlának az az értelme, hogy a kamatadót meg lehet rajta spórolni, és ha a kamatadó a lakossági állampapírok után megszűnik, onnantól legalábbis lakossági állampapírt nem feltétlenül érdemes ezen tartani. De tartós befektetési számlára nemcsak lakossági állampapírt lehet elhelyezni, tehát ez egy nyitott kérdés, hogy milyen feltételekkel érdemes ezt fönntartani.

Kutatásokat végeztek, hogy akár a TBSZ-ről, akár a párnacihákból mennyi pénz jöhet majd a nemzeti kötvényre?

Nekünk éves tervünk van, és azt szeretnénk elérni. Ha ez a nemzeti kötvény legalább olyan népszerű lesz, mint amilyen népszerűek a jelenleg futó állampapírok, akkor ebből 500 milliárd forint vagy annál nagyobb összeg is bejöhet az év második felében. Nyilván ez attól is függ, hogy a lecserélési folyamat mennyire lesz erőteljes. Mi azt gondoljuk, hogy a vonzereje nagyobb lesz, hiszen magasabb lesz a kamatozása minden jelenleg elérhető állampapírnál, nem lesz rá kamatadó és rugalmas befektetési forma. Tehát minden paraméterében jobb. Szerintem majdnem biztos, hogy népszerűbb lesz, mint amit a jelenlegi állampapírok nyújtanak, pedig azok sem rosszak.

A nyugdíjkötvényről mit lehet erről tudni ebben a pillanatban?

A bevezetése inkább őszre várható, nem szeretnénk egyszerre két olyan új termékkel is kijönni, ami esetleg zavart okoz. Az alapvető cél, hogy a három meglévő magánpiaci termék mellett legyen egy állami is, egy negyedik választási lehetőség. Jelentősen megnőtt az az összeg, amit a lakosság évente pénzügyi megtakarítás formájában félretesz, és ehhez képest viszonylag kis részarány az, amely nyugdíj típusú megtakarításba kerül. Háromféle magánpiaci forma létezik, emellé szeretnénk behozni az állami nyugdíjkötvényt. A lejáratát a 65 éves korhatárhoz igazítanánk. Tehát aki nyit egy ilyen számlát és ehhez kapcsolódó kötvényt vásárol, bármikor bármekkora összegben tud rá befektetni. Szeretnénk, ha infláció feletti kamatozása lenne, illetve lenne hozzá adókedvezmény is. A jelenlegi termékekhez is van 20 százalékos adókedvezmény 100-130 ezer forintos plafonnal, és ilyenformán nem lenne hátrányosabb helyzetben ez az állami kötvény, nyugdíjkötvény, mint a jelenleg elérhető megtakarítások. Valószínű, itt rövid távon nagy felfutásra nem számíthatunk, mint a most júniusban megjelenő új állampapírnál, mert a hosszú távú megtakarítás Magyarországon még nem annyira népszerű. Ez is egy fejlettségi folyamatnak a része, de nyilván érdemesebb minél előbb elkezdeni.

Mivel lehet vonzóbbá tenni, mint akár az önkéntes nyugdíjpénztárat?

Szerintem az egyszerűség lehet vonzerő. Egy darab államkötvényem van, bármelyik nap meg tudom nézni az egyenlegét. A másik a kiszámíthatóság, állami garancia van rá, kiszámítható kamatozást biztosít. Az inflációt követő és afelett még némi prémiumot fizető kötvény biztos, értékálló befektetésnek tekinthető, ez lehet még nagy előnye.

Arról már született döntés, hogy milyen kamatprémiummal kínálják?

Nem, erről nincsen még döntés, ahogy az adókedvezmény vagy adótámogatás mértékéről, az infláció feletti esetleges prémiumról sem. Még sok részletet tisztázni kell. Egyelőre a visszajelzés az, hogy sokan várják, pont a kiszámíthatóság, a biztonság miatt, vagy a magánnyugdíj-megtakarításuk mellé szeretnének még egyet, mert biztosabbnak érzik, ha két lábon áll a nyugdíj-megtakarításuk.

A jelenlegi papírok kivezetését hogyan oldják majd meg?

Nagyon egyszerűen. A meglévő állampapírok közül a két legnépszerűbb, az egyéves és az inflációkövető prémium magyar állampapír megmarad. Ezekben nem lesz változás. A többi állampapírnál pedig egyszerűen lezárjuk a sorozatot, tehát új értékesítésre már nem kerül sor. A kibocsátott, piacon lévő, megvásárolt állampapírok ugyanúgy élnek tovább, de júniustól már nem lehet megvásárolni. Adósságkezelési szempontból a teljes állomány, amelynek az értékesítése megszűnt, nem éri el az 1400 milliárd forintot, ez azt jelenti, hogy a lakossági állampapírpiac 8000 milliárd forintos mértékéhez képest nem egy jelentős összeg.

Nagyjából tíz év múlva fut ki a legutolsó ilyen papír az 1400 milliárd forintból?

Ha precízen nézzük, akkor igen. Minimális az összeg, amely a tízéves futamidőn van, a legnagyobb a kétéves magyar állampapírnál van, tehát az két év alatt fog kifutni.

Mi az arány a lakossági és az intézményi befektetők állampapír-állománya között?

A lakossági állampapír-állomány 8000 milliárd forint körül mozog. A teljes államadósság durván 30 ezer milliárd forint, tehát negyede a magyar államadósságnak lakossági állampapírból áll. A lakossági állampapíron belül a magánszemélyi tulajdon 6000 milliárd forintot tesz ki, és ezt szeretnénk, ha a következő években dinamikusan emelkedne. Ezzel a 25 százalékos részaránnyal amúgy világelső Magyarország, Európában a második legmagasabb részarány Írországban van, ott 12 százalékos lakossági állampapírpiaci részesedést értek el. Ilyen szempontból innovatívnak kell lennünk, mert nincs előttünk olyan példa, amely mutatná, hogy 25 százalékos lakossági állampapír-piaci részaránynál mi a teendő. Ezt nekünk kell kitalálni, ezt nekünk kell végiggondolni, hogy merre érdemes lépni, mit érdemes csinálni.

Fennmarad a kettős kamatszint az intézményi, illetve a lakossági befektetések között?

Igen, ezt addig érdemes megtartani, ameddig a lakossági állományt szeretnénk bővíteni. Magyarország ebben tényleg innovatív szerepet játszik, amire nemzetközi szinten is már odafigyelnek. A Nemzetközi Valutaalaptól is kaptunk olyan véleményt, hogy érdeklődve figyelik ezt a lakossági programot, mert közgazdaságilag az az alapvető problémája minden fejlődő országnak, hogy alacsony a pénzügyi vagyon, ezért a befektetők által elvárt hozam viszonylag magas. A nagyobb pénzügyi vagyonnal rendelkező országok viszont már alacsonyabb hozamszinttel is megelégszenek, és innen áll elő egy olyan paradox helyzet, hogy egy ország államadósságának egyre nagyobb részét a külföld kezdi el birtokolni. Egyrészt ez egy függőségi és kockázati helyzet, másrészt pedig nem engedi meg, hogy a belföldi pénzügyi vagyon gyarapodjon, mert a külföldi befektető előbb megvásárolja az állampapírt. Erre a helyzetre ad egy megoldást ez a lakossági program, a kettős kamatszint.

Ez a verseny hogy hathat az intézményi befektetőkre, vagy az alapkezelők kockázatvállalására?

Nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a lakossági állampapírok gyakorlatilag uralják a középtávú megtakarítási szegmenst. A pénzpiaci alapok, kötvényalapok nem jártak túl jól, de például az ingatlanalapokat ez nem érintette hátrányosan, ott is dinamikus növekedés. Az ingatlanpiaccal az elmúlt két évben még a lakossági állampapírok sem tudtak versenyezni, mert ott tíz százalék körüli hozamok voltak. A kulcs az, hogy ha a megtakarítás a lakosságnál megjelenik és elindul egy pénzügyi vagyongyarapodás, akkor a piacon többen is meg tudunk élni. De az biztos, hogy nagyobb a verseny, ezért olyan termékeket kell kínálni, amelyek vonzóbbak a lakosság számára.