A miniszterelnök azt mondta, hogy 2030-ra Budapest legyen Európa egyik legjobb, legélhetőbb városa, van is hozzá program. Milyen lépésekkel lehet végigmenni ezen az úton?

Több fontos döntés is született az elmúlt hónapokban. Először is, és ebben kezdeményező szerepe van a főpolgármesternek, Tarlós Istvánnak, szorosabbra szőttük a szálakat a kormányzat és Fővárosi Önkormányzat között a budapesti fejlesztési kérdésekben. Mindig is azt mondtuk, hogy

Budapestnek két minősége van: a budapestiek otthona és a nemzet fővárosa.

Ezért mindig is dolga volt az államnak komoly fejlesztési forrásokat felhasználni Budapesten. A mindenkori kormánynak kutya kötelessége támogatni a fővárost és partnerként tekinteni rá. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa teljesen azonos, egyenlő feleknek tekinti a Fővárosi Önkormányzatot és a kormányzatot, az elnöke a miniszterelnök, társelnöke a főpolgármester. Mind a két oldalnak egy-egy szavazata van, és csak akkor születik döntés, ha egyhangú a szavazat. A kormányülésen is csak úgy születhet döntés fővárost érintő kérdésben, ha előtte a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa megtárgyalta és javasolta az ügyet döntéshozatalra, és a kormányülésen budapesti ügyet kizárólag a főpolgármester jelenlétében tárgyalunk. A főpolgármesternek még sosem voltak olyan erősek a pozíciói budapesti ügyekben, mint most Tarlós Istvánnak.

Hol születnek a tervek? Van a kormánynak ezzel foglalkozó államtitkársága, ön ennek az államtitkára, és van a Fővárosi Közgyűlés.

A terv is közösen készül. Ahhoz, hogy elfogadást nyerjen, egyetértésben kell lennünk. Ez egy 2020 és 2030 közötti terv, tehát az év végére, a következő év elejére kell befejezni a munkálatait. Munkacsoportokat hozunk létre a fővárossal, és nap mint nap közösen dolgozunk a terv elkészültén. Nem vagyunk a bölcsek kövének a birtokában, érdemes megkérdezni a budapestieket, a Budapesten élő, dolgozó civil és szakmai közösségeket. Ezért főpolgármester úrral közösen elindítottunk egy Budapest Párbeszéd nevű szakmai és civil rendezvénysorozatot, hogy a lehető legalaposabb legyen a terv. Végső soron a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában a tervezetet el kell fogadnunk, és azt követően a Fővárosi Közgyűlés és a kormány is dönt róla, és így lesz ez érvényes, hatályos.

Mi a készülő terv viszonya a már régóta meglévő budapesti, hosszú távú fejlesztési koncepcióhoz, amely ma is olvasható a főváros honlapján?

Van a fővárosnak egy nagyon alapos hosszú távú koncepciója, amelyet a közgyűlés egyhangúlag fogadott el 2013-ban. Mégis eltelt azóta lassan hat év, ezért azt gondoltuk, hogy érdemes csinálni egy közös tervet, ami bizonyos értelemben az aktualizálása a fővárosi dokumentumnak.

Az új terv mikor készül el?

Ez egy tízéves terv lesz, a fejlesztések utána több évtizedig, akár évszázados távlatra is meghatározzák, alakítják a főváros jövőjét, ezért én a gyorsaság helyett az alaposságra helyezem a hangsúlyt. Szeretném, ha az év végéig a tervezetet a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa el tudná fogadni, de ha úgy érezzük a fővárossal közösen, hogy inkább érdemes még két hónapot dolgozni rajta, és akkor lehet, hogy majd jövő év első felében fogadjuk el a tervet.

Mostantól számítva egy év, plusz-mínusz néhány hónap, amikorra a terv elkészülhet.

Konkrét lesz a terv? Meg fogom tudni belőle, hogy melyik kerületben mi lesz?

Eszünk ágában sincs elvonni a kerületi önkormányzatok hatáskörét, tehát az ő feladatkörükbe tartozó dolgokat nem fog megfogalmazni, de ajánlásokat, ötleteket azért fel fog vetni. A terv hét fejezetből fog állni. Az elsőnek az lesz a címe, hogy

Identitás és jövőkép.

Azzal fog foglalkozni, hogy mi ennek a városnak a történeti, építészeti, városszerkezeti identitása, és mi a jövőképe, kik vagyunk, és merre szeretnénk menni. Mert ebből lehet levezetni a továbbiakat.

Ez olyan, mint a preambuluma egy törvénynek?

Így van, lerakja a fundamentumot, az alapokat. A második fejezete a mai valóság fontos tényeinek, trendjeinek a bemutatásával fog foglalkozni, az lesz a címe, hogy Budapest 2020 tények és trendek. A harmadik fejezetnek az lesz a címe, hogy Kiemelt fejlesztési célok. Identitásból, jövőképből és a mai valóságból

a hét kiemelt fejlesztési célt a következő tíz évre megfogalmazzuk.

A negyedik fejezet lesz a Kiemelt fejlesztési térségek és tematikák. Biztos, hogy kiemelt fejlesztési térség lesz a Déli Városkapu térsége, mit én a város aranytartalékának gondolok, és biztos, hogy a kiemelt tematikák között meg fog jelenni az okos Budapest kérdése, a családbarát Budapest kérdése, Budapest mint egyetemváros kérdése. Az ötödik fejezetben lesznek az egészen konkrét fejlesztési projektek, hogy a következő tíz évben mi az, ami megvalósuljon, illetve elinduljon. És marad még két fejezet. Természetesen nagyon fontos a pénzügyi háttér, a hazai, kormányzati, fővárosi, illetve európai uniós forrásokat számba kell venni, a legutolsó fejezet pedig a közösségi tervezésről és intézményi kérdésekről fog szólni. Szerintem itt van lehetőség a mondjuk tőlünk nyugatra vagy az Egyesült Államokban bevett közösségi tervezés módszerének alkalmazására, amikor az alapkérdésektől a részletekig egy adott városrész, vagy egy adott közösség részt vesz a kisebb-nagyobb fejlesztések kitalálásában és nyomon követésében. A fejlesztési terv az intézményi kérdésekkel zárul, hogy lehet még az érintett felek, kormány, főváros, kerületek között javítani tovább az együttműködést.

Mekkora lesz a rugalmasság a fejlesztési koncepcióban?

Ez a terv nem tud nem rugalmas lenni.

Ha nincs rugalmasság, az élet úgyis kikényszeríti.

Ha jól végezzük a munkánkat, akkor Budapest legsikeresebb évtizedei állnak előttünk, de természetesen lesznek olyan külső hatások, amelyeket ma még feltételezni sem tudunk. Tehát muszáj rugalmasnak lenni.

Építőipari költségek jelentős változása mekkora veszély?

Egy alapvetően jó dolognak vannak kevésbé jó következményei is. Az építőipari árdrágulás alapvetően annak a következménye, hogy Európa is növekedési periódusban van, Magyarországon pedig évek óta jóval az európai uniós átlag fölött növekedik a gazdaság, nőnek a bérek,a jövedelmek, a vállalkozások bevételei. Nagyon erős a kereslet az építőipari munkák iránt, ráadásul a magyar építőipari cégek jól teljesítenek, számukra az unió közeli országai is piacot jelentenek. Tehát a megrendelésekben ők most bőségesen válogathatnak, ezért folyamatosan mennek föl az árak. Ezért fontos, hogy minél rövidebb idő teljék el egy költségbecslés és a munka között.

Hogy mennyibe kerül egy építkezés, azt két feltétel teljesülése esetén lehet elég biztosan megmondani: a részletes kiviteli tervei legyenek meg az épületnek, és lássam az árajánlatokat. Akkor már olyan nagyot nem lehet tévedni.

A kapacitást is érdemes az államnak meggondolnia. Voltak olyan évek, elsősorban a válságot követő időszakban, amikor azzal, hogy az állam kifejezetten aktív beruházási tevékenységet folytatott, megmentette a magyar építőipar jelentős részét. Akkor jól jött, hogy az állam megrendeléseket öntött a piacra. Lehet, hogy most érdemes majd a következő néhány évben azon elgondolkozni, hogyan lehet kevesebb kapacitást lekötni állami oldalról, így kevésbé kitenni a fejlesztéseket az árnövekedés-kockázatnak.

Melyek lesznek a Déli Városkapu Program legfontosabb lépései?

Ez a város inkább déli irányba növekszik, mint északiba, dél felé van tere a növekedésnek. A következő olyan terület, amit a fejlesztésbe be lehet vonni, az Dél-Pest és Észak-Csepel.

Ezek ma elhanyagolt, szennyezett, kihasználatlan területek, miközben a város aranytartalékai.

Nagyon közel vannak a városközponthoz, a belváros kellős közepe kevesebb mint öt kilométerre van mondjuk Észak-Csepeltől, és ugyanakkor az elérésük már most sem rossz. Ezeket a kihasználatlan területeket érdemes szabadidős, sportolási, munkahelyi és lakófunkciók tekintetében számba venni, és szisztematikusan, alaposan, okosan megtervezni, hogy az új városnegyed ezen a részen hogy nézzen ki. Jó néhány döntést hoztunk az elmúlt hónapokban, lefolytattuk a tervpályázatot, és elindult a tervezése az új déli dunai hídnak, hogy összekössük Dél-Pestet, Észak-Csepelt és Dél-Budát. Napi 55 ezer autóval csökkenti majd a belvárosi hidak forgalmát. Villamos is megy majd rajta, amely egészen az M1-M7-es bevezető szakaszától a Jászberényi útig kapcsolatot biztosítana. A tervezését egy angol-holland építésziroda nyerte el. Különösen oda kell figyelnünk a helyi adottságokra, az úgynevezett Kiserdő szakaszán le is állítottuk a tervezési folyamatot, és az érintett kerületekkel és az ott lakókkal közösen keresünk majd olyan megoldást, amely mindenkinek jó. A déli városrészben teljes megújulnak a HÉV-vonalaknak úgy, hogy

a Soroksári út vonalában, mélyvezetésben a a csepeli és a ráckevei HÉV a Kálvin téren éri majd el az ottani metróvonalakat.

A Duna-parton pedig a HÉV-síneket fel tudjuk számolni, ott is nyílik egy nagy szabad terület. Ebben a déli térségben épülne a Diákváros: Budapest egyetemváros, sok tízezer egyetemista tanul itt, ugyanakkor kevés és nagyon rossz állapotú kollégium áll a rendelkezésre. Ez ideális hely arra, hogy egy kollégiumváros felépüljön. Az építési engedélyezési eljárás épp a napokban indul, elkészültek az engedélyes tervek. A Nemzeti Atlétikai Központ is itt lesz, amely az otthona lehet a Budapesten rendezendő 2023-as atlétikai világbajnokságnak. És lesz itt közpark, zöld terület, evezős központ, tehát Budapest új, üde színfoltja lesz.

Említette a HÉV-rekonstrukciót. Ebben benne van a kocsicsere is?

Természetesen. Nagy sületlenség lenne, ha nem lenne benne, több mint negyven év az átlagéletkora a ma közlekedő járműveknek.

Az összes HÉV-vonal felújításáról döntöttünk, és ez járműparkcserét is jelent, nyilván évek alatt, ütemezetten.

Mikor lehet erre számítani?

A MÁV-HÉV állami cégnek kötelezően előírta a kormány, hogy készítsen el egy járműspecifikációt. Azt néhány miniszter egyetértésével véglegesíteni kell, és akkor a feltételes közbeszerzési eljárást a járműcserére a cég ki tudja írni. Ha kellő alapossággal járunk el, akkor a jövő évben lehet a beszerzést megindítani.

Dugódíj típusú forgalomcsillapításra kell-e számítani?

Fontos cél, hogy a belváros gépjárműforgalommal kevésbé terhelt legyen, érdemes még a belvárosban tovább gondolkozni a gyalogoszónák és a zöldfelület bővítésen. Annak, hogy kevesebb gépkocsi, de több gyalogos és zöld tér legyen a belvárosban, vannak nagyon erőszakos, kemény eszközei, ilyen a dugódíj, és vannak szoftabb ösztönző eszközei, például, hogy délen és északon hidakat építünk, hogy befejezzük az M0-t. Én inkább ezeknek a szoft eszközöknek vagyok a híve.

A dugódíj szerintem Budapesten nem aktuális történet.

Több munkát, gondosabb tervezést, lehet, hogy valamivel több időt is igénylő, de városlakóbarátabb eszközei vannak annak, hogy enyhítsük a gépkocsiforgalmat a belvárosban.

A 4-es metró hosszabbításával nem lehetne több utast behozni?

Biztos, hogy egy-két metróhosszabbításnak lenne Budapesten értelme. A 4-es metró, ha már megépült, sokkal szerencsésebb lett volna, ha elmegy a budaörsi virágpiacig, illetve a 3-as metró meghosszabbítása Újpesttől Káposztásmegyer irányába is egy olyan terv, amelyen el kell gondolkozni a hosszú távú terv készítése idején.

Őszre ígérik a Puskás Ferenc Nemzeti Stadion átadását. Tartják a határidőt?

A nagyon egyszerű és rövid válasz az igen, mert hála a jó Istennek és az építők szorgos munkájának, valamivel az ütemterv előtt állnak a munkák, de azért ez a tél még nem ért véget. Én azt mondom mindig, hogy

inkább az ideális körülményeket várjuk meg, ne menjen a minőség rovására az, hogy a határidőt hajszoljuk.

Abban nagyon bízom, hogy a szerződéses határidőt, ami november 25., tartani tudjuk, és a magyar labdarúgás napjára elkészül a Puskás-aréna, és jó otthona lehet majd 2020-ban az UEFA Európa-bajnokság négy mérkőzésének.

Mikor fogják felavatni?

Azt kértük a Magyar Labdarúgó Szövetségtől, hogy tegyen javaslatot, egy válogatott mérkőzés, esetleg a régi időket idéző kettős rangadó legyen-e a megnyitón. Egy nehézséggel küzdünk: amikorra elkészül a stadion, az időjárás nem a legkedvezőbb. Jó lett volna például egy nagy koncerttel megnyitni, de hát nem véletlenül nem szoktak novemberben szabadtéri koncerteket tartani. Az biztos, hogy ez egy modern, 21. századi élményaréna lesz, sokkal több, mint sportlétesítmény.

Mi a Népligetben a kormány dolga? Mert a Fradi dolgáról Kubatov Gábor elnök hosszan beszélt itt néhány napja.

Ez megint egy jó házi feladat Budapest fejlesztési tervéhez. A Népligetnek egy nehézsége van: a közparkok akkor tudnak igazán jól működni, ha a közelükben lakóövezet van, ahonnan az emberek könnyen elérik a közparkot. Most a Népligetet autópálya-szerű közutak veszik körbe, ezért nagyon el kell gondolkozni, hogyan tesszük elérhetővé.

Ez Budapest egyik legnagyobb, legrégibb közparkja, ahol a Fradiváros miatt naponta nagyon sok gyerek, fiatal és szülő fog tartózkodni.

Volt egy nagyon szép régi vendéglő benne, azt érdemes lenne felújítani, és játszótereket, kültéri erősítő eszközöket, futó- és kerékpárospályákat érdemes építeni, a szabadidős tevékenység szolgálatába érdemes állítani a Népligetet.