Infostart.hu
eur:
365.45
usd:
325.09
bux:
144345.57
2026. október 6. kedd Brúnó, Renáta
A Dunaferr Dunai Vasműve 2023. február 16-án. A Dunaferr felszámolója januárban három hónapos működési szerződést kötött a brit-indiai Liberty Steel acélipari vállalattal, a társaság vizsgálja a vasmű további üzemeltetésének lehetőségét. A kormány februárban arról döntött, hogy hat hónapon keresztül kifizeti a Dunaferr dolgozóinak bérét.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Szomorú fordulat a Dunaferrnél

Ismét teljesen leállt az üzem, rövid ideig tartott csak ki a megmentési kísérlet, a legrosszabbtól tart a szakszervezet.

Június közepén megszűnt annak a 63 főnek az állása az egykori Dunaferrnél, akiknek az volt a feladatuk, hogy a vasmű gyártási egységeit üzemeltessék a meleg- és a hideghengerműben, illetve a fémbevonó gyáregységekben – írta a Népszava.

Ezeket a dolgozókat január elején még azért hívták vissza és bízták meg a munkával, hogy a cég iránt érdeklődő befektetőknek bemutassák, lényegében prezentálják a létesítmények működtethetőségét
– mondta a lapnak Magyar Zoltán, a Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke. Ezeket a dolgozókat határozott idejű munkaviszonnyal vették fel, és a szerződésüket kétszer már meghosszabbították, de ez ennek a hónapnak a közepén elmaradt.

„Emiatt ismét ki kell jelenteni, hogy a gyár megint teljes egészében leállt, semmilyen termelő vagy működést mutató tevékenységet nem végez. Így immár csak azok maradtak a telephelyen, akik a kritikus, semmilyen körülmények között felügyelet nélkül nem hagyható berendezéseket őrzik” – tette hozzá. Ez a magállomány mintegy 350-400 alkalmazottat jelent.

Ez a fejlemény az érdekvédelem képviselője szerint arra enged következtetni, hogy a felszámoló immár megindítja a tényleges eljárást, ami akkor valóban a cég sokat „megénekelt” végét jelenti majd. A lehetséges jövővel kapcsolatban most semmilyen forgatókönyv nem ismert számukra.

Az acélmű megmentésére becslések szerint több mint 100 milliárd forintnyi állami ráfordítás ment el, ám ennek ellenére sem sikerült stabilizálni a társaság helyzetét. Legutóbb (a korábbi) kormányzat még az indiai a brit-indiai Liberty Steel-csoportban bízott, ám a befektető ahelyett, hogy érdemi termelést biztosított volna, további támogatásokat igényelt, és eladta az egyébként igen értékes szén-dioxid-kvótákat. Ez a lépés végleg a teljes krízis felé tolta a vállalatot. A folyamat vége az lett, hogy tavaly nyáron mintegy 2700 embert küldtek el egyszerre, ami lényegében megpecsételte a vállalatcsoport sorsát.

Magyar Zoltán szavai szerint az érdekképviselethez érkezett februári visszajelzések szerint az elküldött emberek kevesebb mint fele, alig 1100 fő talált eddig új munkát.

Címlapról ajánljuk
Elemző: nem túl bonyolult a kellemes ipari adat magyarázata

Elemző: nem túl bonyolult a kellemes ipari adat magyarázata

Augusztusban a hazai ipar havi alapon 1,0 százalékkal bővült, míg éves összevetésben 8,7 százalékkal növekedett a KSH szerint – erről beszélt az InfoRádióban a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Regős Gábor hangsúlyozta, ezúttal is két ágazat, a számítógépgyártás és a járműgyártás húzta felfelé az ipari termelést. A nehezítő körülmények ellenére, mint például a paksi leállás, szép ez az eredmény, így az ipar lassan visszakapaszkodik a 2021-es szintre – fogalmazott. Azért árnyalja a képet, hogy elsősorban három gyár egyedi nagyberuházásának köszönhető a növekedés.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.06. kedd, 18:00
Brenzovics László
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
Világhírű közgazdász: sikertörténet Közép-Európa felzárkózása

Világhírű közgazdász: sikertörténet Közép-Európa felzárkózása

Európa egyik nagy versenyhátránya a körülményes döntéshozatal, 27 tagállam az eltérő érdekek miatt képtelen olyan gyorsan lépni, mint a világgazdaság nagyhatalmai – mondta a Portfolionak adott exkluzív videóinterjúban Branko Milanovic szerb-amerikai közgazdász. Az egyenlőtlenségek világhírű kutatója szerint az elmúlt évtizedekben nem csak az európai országok közti fejlettségi szakadék szűkült, de a közép-kelet-európai emberek is felzárkóztak jövedelemben a nyugatiakhoz, ami a kontinens komoly sikersztorija.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×