Példaként említették, hogy a IV. kerületben az olcsó lakások belépőszintje 2021 óta 20 millió forintról 47 millióra, a IX. kerületben 28 millióról közel 57 millió forintra emelkedett.

A fővároson kívül is hasonló a helyzet, Debrecenben is számottevően emelkedett a belépési küszöb: 50 millió forint alatt szinte már semmi sem kapható, pedig öt éve még 21 milliónál indultak a lakásárak. A legolcsóbb megyeszékhely Salgótarján, ahol a lakáspiaci belépőszint 11 millió forintnál kezdődik.

Már csak öt olyan megyeszékhely van, ahol 30 millió forint alatt is lehet lakást vásárolni. Öt éve viszont csak négy megyeszékhely belépőszintje volt 20 milliónál magasabban.

Az ingatlan.com elemzése több mint 95 ezer eladó használt lakás adatai alapján készült.

„A budapesti lakáspiacon az olcsó lakások lélektani határa 54 millió forintnál jár a teljes kínálatot nézve. Ez az elsőlakás-vásárlók számára nehéz helyzetet teremt, mert jóval magasabb önerőre és nagyobb hitelre van szükség ugyanahhoz a lakásmérethez vagy lokációhoz” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A mediánárak szintén jelentősen emelkedtek Budapesten, ami azt az árszintet jelenti, aminél az eladó lakások fele olcsóbb, a másik fele pedig drágább. 2021-ben a fővárosi eladó lakások árainak középértéke még 46,5 millió forintnál járt, most viszont már 89,9 millió számít átlagosnak. A gyakorlatban tehát egy budapesti lakásvásárlás már 100 millió forintos nagyságrendű beruházást jelent, pedig ez az érték 10-15 évvel ezelőtt még luxuskategóriát képviselt az ingatlanpiacon – értékelte a helyzetet az ingatlan.com szakértője.

Balogh László elmondta, hogy az elmúlt években tapasztalt dinamikus áremelkedési időszak 2025 után szemmel láthatóan véget ért, ami annak is köszönhető, hogy a vevők már elérték a pénzügyi teljesítőképességük felső határát. Ennek következtében pedig a legolcsóbb lakások árában sem lehet újabb ugrásra számítani.