A Budapesti Értéktőzsde 9,6 milliárd forintos eredménye abszolút rekordot jelent, ehhez képest az igazgatóság osztalékjavaslata pedig közel negatív rekordot jelent – közölte Korányi G. Tamás tőzsdei szakértő az InfoRádióban. Az osztalékjavaslat ugyanis 325 millió forint, részvényenként 60 forint egészen pontosan. Nem nagyon van olyan osztalékot fizető részvény, ahol az eredmény 3,5 százalékát fizetnék ki a részvényeseknek. A mostani 8200 forintos árfolyamhoz képest ez az osztalék az 1 százalékos osztalékhozamot sem éri el.

Minderre ugyanakkor van magyarázat

– emelte ki Korányi G. Tamás.

Mint folytatta, a tőzsde körülbelül másfél milliárd forintos eredményt termel, mint intézmény, a kereskedési díjakból, valamint a kibocsátók, információvevők által fizetett díjakból él. Az „igazi nagy nyereség” a 47 százalékban birtokolt elszámolóház, a KELER eredményéből való részesedés. 1 milliárd forint a halasztott adó, amely készpénzbevételt nem jelent, csak elszámolási tétel. Továbbá közel 3 milliárd forintos tétel egy visszaírás. Amikor 3 éve a tőzsdére ment a BÉT, akkor a KELER-ben lévő részesedését, melyet addig saját tőkeként számolt, a biztonság kedvéért 3 milliárddal lejjebb vitte. Ezt most visszaírják, mivel a KELER folyamatosan és jelentősen nyereséges, tavaly majdnem 10 milliárd forintos eredményt ért el.

Az igazgatóság azért nem mert több osztalékot javasolni, mert még nem volt meg a KELER közgyűlése. Ha lehetne tudni, hogy a KELER a részvényeseinek, az MNB-nek és a BÉT-nek fizet jelentősebb osztalékot, akkor több pénz lenne osztalékra – magyarázta Korányi G. Tamás.

Hozzátette, a BÉT-nek van 10 milliárd forintja, amely készpénz a korábbi évek KELER-es osztalékaiból és saját nyereségéből. Mint a jelentésekből is kiderül, alapítottak egy új céget, a BÉTx Pénzügyi Zrt-t januárban. Az EU-s szabályok változása miatt ennek jövő januártól át kell, hogy vegyen a KELER KSZF-től bizonyos elszámolási feladatokat.

A BÉT kvázi egy saját elszámolóházat hoz létre, ehhez szüksége van több pénzre

– ecsetelte a tőzsdei szakértő.

Akár 30 millió euróra is szükségük lehet. Még jelentős pénzmozgások várhatóak az MNB-KELER-BÉT háromszögben, de az biztos, hogy a jelenlegi állás szerint sok osztalékra nem számíthatnak a BÉT kisrészvényesei – magyarázta Korányi G. Tamás.

Beszámolt a MOL által végrehajtott nagyszabású csereüzletről is. Mint elmondta, a MOL illetve a Főnix Magántőkealap, amely Tiborcz István érdekeltségi körébe tartozik, közösen birtokolt két tőzsdei céget. A Waberer's-ben a Főnix Magántőkealap volt többségben, de 15 százaléknyi részvényét, 2,6 millió darabot a MOL birtokolta. A 15 százalékos pakettől most „megszabadult” a MOL, a cserén 600-700 millió forintot nyerhetett. A másik cég az ALTEO, amelyből kiszállt a Főnix, és egyben megszűnt a társbérlet a MOL és a Főnix között mindkét tőzsdei vállalatban.