EPR-díjnak a csomagolóanyagokat terhelő, kiterjesztett gyártói felelősségi díjat nevezik, amivel a gyártók hozzájárulnak az újrahasznosításhoz. Bár az EPR-díj egy uniós irányelvből fakad, minden tagállam, így Magyarország is saját szabályokat hozhat ezzel kapcsolatban – mondta az InfoRádióban a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója.

Hazánkban 2023 közepétől lépett érvénybe a most is működő úgynevezett koncessziós hulladékgazdálkodási modell és ennek keretében az EPR-díj. A szövetség álláspontja szerint viszont európai viszonylatban is nagyon magas összegben határoztak meg a kiinduló díjat, tehát olvasatukban indokolatlanul sokat fizetünk a piacra helyezett csomagolások után.

Vörös Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy idén októbertől az étolajok után is kell EPR-díjat fizetni, nem csak a csomagolásuk után; ilyen nincs máshol a világon – tette hozzá. Ugyanis idén októbertől az üvegcsomagolások díjain is emelt a szabályozó.

„Ami különösen fájó volt számunkra, hogy ezt előzetes egyeztetés nélkül hajtották végre, és nem látjuk indokoltnak, hogy miért kéne többet befizetni. Van még egy sajátossága ennek a magyar rendszernek, hogyha a következő évi díjakat az adott év november 30-ig nem hirdeti ki az illetékes miniszter, akkor egy úgynevezett inflációs mechanizmus lép életbe, és akkor a várható infláció mértékével lenne magasabb a jövő évi díj” – magyarázta.

Az emelést az erősen feszített költségszerkezetben az élelmiszergyártók nem tudják kigazdálkodni – tette hozzá Vörös Attila, jelezve: a bolti árat maga a kiskereskedő határozza meg, így ha a gyártónak átadási árat kell a fentiek miatt emelnie, akkor az tovább fog gyűrűzni a polcokra is.

Ezért azt kérik az Energiaügyi Minisztériumtól, hogy november 30-ig a jelenleginél alacsonyabb díjakat hirdessen ki jövő évre, vagy ha erre nincs lehetőség, akkor legalább az idei év eleji vagy a tavalyi díjakhoz térjenek vissza. Így legalább az inflációt sikerül megfékezni – mondta a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója.