„Kevés, de kicsivel több, mint a tavalyi, mert tavaly is nagyon kevés volt” – mondta a pincébe kerülő bortermés mennyiségéről az InfoRádióban Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke. A soltvadkerti borász szerint

a legnagyobb gond az aszály.

„Évek óta küzd az ágazat az aszállyal, a talaj nedvességtartalma, főleg az alföldi régiókban, brutálisan alacsony. Rengeteg tőke ki fog pusztulni, ha nem érkezik víz, csapadék” – részletezte.

A szárazság mellett a fitoplazma is sújtja az ágazatot. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke szerint azonban egyelőre még nem tudni, hogy az aranyszínű sárgaság a jövő évi termésben mekkora kiesést okoz.

„Mindenhol ott van, most már nincs olyan borvidék, ahol nincs. Egy borvidék volt, amelyiken még nem találtak, de biztos, hogy ott is jelen van. Viszont most már nem lehet keresni ilyenkor, mikor már a dér megcsípte a szőlőket, lefagytak, már hullanak a levelek is, ilyenkor már nem lehet megállapítani a helyszínen, csak laboratóriumban, szemmel nem” – mondta.

Úgy látja, az ország szőlőültetvényeinek csak alig pár százaléka van „lejárva", a többi részét majd csak május-júniusban lehet érdemben vizsgálni, mikor már hajt a szőlő; akkor lesz érdemes a szőlő levelét figyelni, akkor viszont 1-2 nap alatt vizsgálati eredmény kell, amire fel kell készülni, méghozzá a kormányzatnak.

Áremelésnek kell jönnie

A környékbeli országokhoz képest egyébként Magyarországon nagyon alacsony a bor ára,

nagy áremelésről ettől függetlenül nem álmodozhat senki

– fogalmazott Frittmann János. „Valamennyit muszáj lesz emelni, mert aki nem emel, az úgy fog járni, hogy kiesik a borászati fejlesztésekből, de ennyi eladó borászat soha nem volt, mint mostanában” – tette hozzá.

Tavaly egyébként a borexport jó eredményeket hozott, a 2023-as mennyiséget 137 ezer hektoliterrel meghaladva csaknem 1,4 millió hektoliter bort exportáltak Magyarországról.