A Nemzetközi Valutaalap publikálta aktuális felülvizsgálatát Magyarország GDP előrejelzéséről. A Portfolio cikke szerint a szervezet elsősorban a költségvetés helyzetét látja kockázatosnak, de a következő öt évben nem számolnak érdemi hiánycsökkenéssel. A szakértők szerint 2025-ben 0,7 százalékkal bővülhet a magyar GDP, majd ez 2026-ban 2 százalékkal gyorsulhat, ugyanakkor az előrejelzésben lefelé mutató kockázatok is szerepelnek.

Az egyik ilyen kockázat lehet a vámháború. Az elmúlt hónapokban az Egyesült Államoknak több kereskedelmi partnerrel sikerült már megállapodnia, azonban nem múlt el teljesen a fenyegetés. Az IMF még áprilisban a World Economic Outlook kiadványában vázolt fel egy alternatív forgatókönyvet. Köztük szerepel, hogy

• az amerikai kormányzat az adócsökkentési és munkahelyvédelmi törvény alapján további terheket vetne ki, ami a megemelt adók, beruházási kiadások a GDP 11 százalékát tehetnék ki 2025-2034 között.
• Az alternatív forgatókönyv szerint Európa termelékenységének alacsonyan ragadása öt év alatt évi 0,2 százalékpontos visszaesést jelentene a termelékenységben.
• A vámháborúval kapcsolatban azt jósolják, hogy az amerikai fenyegetésekre válaszul más országok is hasonló terheket jelentenek be, így az amerikai-kínai kereskedelmet további 50 százalékos vám terheli majd.

A magyar hatás: kiugró költségvetési hiány, likviditási kockázat

A feltevések teljesülése esetén a magyar GDP 2 százalékkal lenne alacsonyabb a 2026-os alappályához képest. Ez azt jelenti, hogy a növekedés idén 1,2 százalékponttal, 2026-ban pedig 0,8 százalékponttal lehetne alacsonyabb. Vagyis ebben az évben 0,8 százalékkal zsugorodna a magyar gazdaság, míg jövőre mindössze 1,2 százalékos növekedés lenne a reális.

A szakértők becslése szerint a stressz forgatókönyv esetében 2030-ig a GDP mintegy egy százalékával lenne magasabb a költségvetési hiány minden évben, mint az alappályán. Vagyis az eredetileg becsült 4,7-4,4 százalékos deficit 5 százalék fölé kúszhatna. Közben a GDP-arányos adósságráta 5 százalékponttal leenne magasabb és meghaladná a 80 százalékot. A magasabb hiány nagyobb forrásbevonási szükségletet is jelentene, ami akár likviditási kockázatot is hordozhat.

A szükséges költségvetési kiigazítás szerkezetét illetően az IMF általánosságban azt javasolja, hogy hiteles középtávú költségvetési csomagra lenne szükség, melyben a lakosságnak nyújtott állami támogatásokat célzottabbá tenné. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ez a forgatókönyv alapvetően pesszimista, mivel megszületett a megállapodás az Európai Unió és az Egyesült Államok között a vámokról.