Infostart.hu
eur:
379.18
usd:
321.69
bux:
127042.45
2026. február 23. hétfő Alfréd
hungarian, HUF, 20,000, banknotes,
Nyitókép: ZenitX/Getty Images

ÁKK: kiderült, hová vitték a lakossági befektetők a pénzüket

Időarányosan kedvezően alakult a központi költségvetés finanszírozása az első félévben: az egész évre tervezett forrásbevonás nettó 96 százaléka teljesült – mondta az InfoRádióban Hoffmann Mihály, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója.

A költségvetés finanszírozási és likviditási helyzete végig biztosított volt az első fél évben a turbulens gazdasági és geopolitikai időszak közepette is. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) finanszírozási tevékenységének három pillére – az intézményi, a lakossági forintpiac és a devizapiac – stabilan teljesített és nagy mértékben hozzájárult a finanszírozás biztonságához – mondta Hoffmann Mihály.

Az ÁKK elnök-vezérigazgatója az InfoRádióban arról számolt be, hogy bruttó értelemben az éves finanszírozási terv közel 70 százaléka teljesült, a nettó számok alapján pedig az éves finanszírozási terv 96 százaléka teljesült már az első félévben: a forint intézményi piacon a nettó kibocsátási terv 75 százaléka, a forint lakossági piacnak a 45 százaléka, míg a nettó devizafinanszírozási terv 148 százaléka valósult meg. „Készen vagyunk idénre a finanszírozással, és nagymértékű likviditási tartalékokat is tudtunk felépíteni, amellett, hogy az első félévben biztosítottuk a költségvetés és az államadósság finanszírozását” – jelentette ki, és elmondta, bruttó értelemben közel 8700 milliárd forint, nettó értelemben, a lejáratokat is figyelembe véve, 4500 milliárd forint kibocsátásra került sor az első félévben.

A lakossági forintpiac egyik slágertémája volt a kötvények átárazásának kérdése, valamint az állomány várható alakulása a kamatfizetések után. Az elmúlt hónapokban több mint 10 ezer milliárd forint értékű kötvényállományról kellett döntést hozniuk a befektetőknek, ezen belül a kamatfizetések értéke 1800 milliárd forintot tesz ki és közel 2000 milliárd forintnyi állampapír lejáratára kerül sor 2025-ben.

Hoffmann Mihály elmondta, az általános várakozásokkal ellentétben, az AKK becsléseinek megfelelően a kamatforduló után sem volt jelentős kiáramlás az inflációkövető lakossági állampapírokból, az átmenet nyugodtan zajlott le. „Nem volt nagy exodus, sőt azt látjuk az adatok alapján, hogy a lakossági papírok állománya nemhogy nem csökkent, hanem kissé még emelkedett is az első félév folyamán. És ha ehhez még hozzávesszük azt is, hogy a lakossági befektetőink nemcsak lakossági állampapírokat vásároltak, hanem intézményi papírokat is, akkor érdemi, több százmilliárd forintos az emelkedés 2024 végéhez képest” – tájékoztatott az ÁKK vezetője.

Miközben az állomány mérete nem változott, és a lakosság bizalma töretlen az állampapír-befektetések iránt, a szerkezet megváltozott: a prémium inflációkövető magyar állampapírok állománya nagyságrendileg 2500 milliárd forinttal csökkent az első félévben, de az összeg nem tűnt el az állampapírpiacról, hanem két másik lakossági termékbe, a bónusz magyar állampapírba és a fix magyar állampapírba csoportosították át a befektetők, a két állampapír állománya összesen 2600 milliárd forinttal emelkedett, és ez teljes mértékben ellensúlyozta az inflációkövető papírokból történő kiáramlást. Hoffmann Mihály szerint ez a változás azt mutatja, hogy a lakossági befektetőink tudatos befektetői döntéssel rendezték át a portfólióikat.

Hoffmann Mihály több szempontból is sikeresnek értékelte az ÁKK múlt havi több mint háromszoros túljegyzés mellett megvalósuló, 4 milliárd dollár értékű kötvény kibocsátását. Mint elmondta, a devizakötvény.kibocsátásnak két motivációja volt: a Nemzetgazdasági Minisztérium módosította az idei finanszírozási igényt, és az ÁKK ehhez alkalmazkodott, másrészt likviditási tartalék kiépítését is szolgálta.

A kötvények 5, 10 és 30 évre szólnak, és a vezérigazgató szerint kedvező költségszintet sikerül elérni: 3,6, 4,3, illetve 4,9 százalék körüli hozam a korábbi eurókötvény kibocsátás költségeihez viszonyítva nagyon kedvező. „A kereslet a befektetők részéről nagyon erős volt, ami azt mutatja, hogy továbbra is nagyon erős a nemzetközi befektetői közösség bizalma Magyarország iránt” – mondta az ÁKK vezetője, és hozzátette, a kibocsátása költségvetés finanszírozásán túlmenően érdemi likviditási tartalékot jelent arra az esetre, ha turbulensebb időszak következik a globális tőke- és pénzpiacokon. Ha pedig a piaci folyamatok jól alakulnak, akkor lehetőséget nyit az adósság optimalizálására, például a rövidebb lejáratú adósságot hosszabbra tudják cserélni, vagy a drágább adósságot olcsóbbra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Szijjártó Péter: Brüsszel összejátszik Ukrajnával Magyarország és Szlovákia ellenében

Brüsszel összejátszik Kijevvel Magyarország és Szlovákia energiaellátásának veszélyeztetésében, és Kaja Kallas ebben a helyzetben nem a két tagállam mellé áll, hanem magyar és szlovák katonák Ukrajnába küldését szorgalmazza – közölte Szijjártó Péter Brüsszelben.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Alaposan elromlott a hangulat, csúnyán megütötték az amerikai tőzsdéket

Alaposan elromlott a hangulat, csúnyán megütötték az amerikai tőzsdéket

Az európai részvények bizonytalan felütéssel kezdték a hetet, a globális piacok igyekeznek belőni Donald Trump legújabb globális vámintézkedéseinek hatását. Az amerikai Legfelsőbb Bíróság a Trump-féle „viszonossági” vámok jelentős részét elutasította, azonban az elnök a hétvégén bejelentette, hogy most egy új, egységes, 15%-os globális vámot vezet be a korábbi 10% helyett. Trump a Truth Socialön közzétett bejegyzésében közölte, hogy az új vámok „azonnali hatállyal” lépnek életbe. Eközben továbbra is nyomasztják a piacokat az AI diszruptív hatásaival kapcsolatos félelmek, több részvény is nagyot esett ennek kapcsán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×